Boros Ferenc elmondta, a myxomatózis nyár végén Sopron környékén jelent meg Magyarországon, Ausztriából, Burgenlandból terjedt át, ahol tavasszal igazolták a jelenlétét. A vírus nem újkeletű, az 1990-es években Angliában, 2018-ban Spanyolországban bukkant fel, 2024-ben pedig az észak-német tartományokból terjedt keletre.

Magyarországon már Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Békés vármegyében is jelen van. Utóbbi helyen is jellemzően szigetszerű a megjelenése, egy békésszentandrási vadászaton például 1527 elejtett egyedből egy sem volt fertőzött, míg Dévaványán az 1080 mezei nyúl 80 százaléka mutatta a tüneteket - közölte a fővadász. Minden négy, Magyarországon elejtett mezei nyúlból három Békés vármegyéből származik - jegyezte meg.

A myxomatózist jellemzően szúnyogok és más vérszívó rovarok terjesztik. Legszembetűnőbb tünetei a gócos elváltozások a fejen és a végtagokon, valamint a szem és az orr körül, a kötőhártya-gyulladás, továbbá az ivarszerv és a végbélnyílás ödémás kitüremkedése. A betegség emberekre nem veszélyes - hangsúlyozta a szakember.

A vadászkamara Békés vármegyei szervezete kedden tanácskozást tartott a témában. Boros Ferenc elmondta, szakemberek szerint nincs elég hatékony oltószer a betegség ellen, az immunitás mindössze körülbelül 6 hónapig tartható fenn, így a vakcinázás nem megoldás. Megjegyezte, az előző években - főként az Alföldet érintő nagyfokú aszály miatt - kevés volt a vitamindús zöld növényzet, emiatt a nyulak immunrendszere is legyengült. A mezei nyúlpopuláció létszáma egyébként is hullámzó, most éppen csúcson van, ilyenkor jellemzően a betegségek is jobban hatnak az állományra.

Békés vármegyében több olyan vadásztársaság van, amely árbevételének 80-90 százalékát a mezei nyúl befogásából és eladásából szerzi, őket érzékenyen érinti a betegség megjelenése - mondta a szakember, aláhúzva, hogy a nem fertőzött egyedeket ugyanúgy lehet értékesíteni, mint korábban, ez történt például a békésszentandrási vadászat után is.

A járvány megfékezésére megoldás lehet a megfelelő, lédús takarmány kijuttatása, továbbá az a gyakorlat, amelyet jelenleg is követnek a vadásztársaságok: szétszórtan tartani az állományt, hogy ne tudják átfertőzni egymást. Orvosszakértők szerint azonban hosszú távon - ahogyan korábban például a vérzéses májgyulladásnál - az aktív immunizálás hozza el a megoldást: a vírus is gyengül idővel, a halálozási ráta is csökken, a nyulak is kevésbé lesznek fogékonyak rá. Ehhez Boros Ferenc szerint 5-7 évre van szükség. A titkár elmondta, a keddi tanácskozás eredményeként létrejöhet egy kutatási program, amelyben a vadászkamara mellett várhatóan az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is részt vesz.