A cserebogarak jelentős mezőgazdasági és erdészeti károkat is okozhatnak akár itthon.
Szlovákiában komoly döntést hoztak a barnamedve-populáció szabályozására, miután több régióban jelentősen megnőtt a számuk.
Az utóbbi években egyre gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent az endemikus fajnak számító havasi mormoták állományára.
További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Romániában csökkentsék a medvék számát.
A faj, amely az 1980-as évek végén még eltűntnek számított, mára az ország 86 százalékán megtalálható.
A magashegység jelképének számító állatok száma stabil, és enyhe gyarapodást mutat.
A svéd kormány jelentős lépésre szánta el magát a farkaspopuláció szabályozása érdekében.
Az ET Berni Egyezményének állandó bizottsága visszaminősítette a farkasok védettségi státuszát.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
Európa-szerte heves érzelmeket váltott ki a farkasok védettségéről szóló szavazás.
Romániában a túlszaporodott medveállomány olyan konfliktusokat idézett elő állat és ember között, amely nemritkán valamelyik fél életébe került.
Magyar kutatók megtalálták az okát, miért van több sikló a városias tóparti településeken.
A szakemberek szerint rekordszámú kékvércse-pár költött idén a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.
Hét év után ismét farkast észleltek a magyar-osztrák határ közelében, Kőszegtől nem messze.
Hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.
A Przewalski-ló megmentése nemzetközi sikertörténet, amiben a magyaroknak is nagyon nagy szerepe volt.
A klímaváltozás és a fajok elterjedési határai eltolódásának követésére dolgoztak ki új módszert magyar kutatók.
Az orosz invázió a természetvédelemben is hatalmas károkat okozott Ukrajnában.
A NAK saját behajtó céget alapít a vadkárok kifizetésére, a vadásztársaságok szerint jó részük ellehetetlenülhet a fizetési kötelezettség miatt.
A Bizottság a farkasok nemzetközi státuszát szigorúan védettről védettre módosítanák.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.