
Több százezer hektáron termelnek így a gazdák itthon: de biztos jól döntenek?
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
A gombák egy- vagy többsejtű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények. Az élővilág egy önálló országát alkotják.
A gombák jellemzői és elterjedése
A gombák a növényekkel ellentétben és az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik. A gombák többnyire a szárazföldi körülményekhez alkalmazkodtak. Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták, tehát korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják, vagy mikorrhizásak, gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel, vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. Jelenleg körülbelül 148 000 fajuk ismert, de becslések szerint akár jelentősen több, mintegy 2,2-3,8 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet.
A gombák világszerte, minden környezeti körülmények között megtalálhatóak. A szerves anyagok lebontása révén igen fontos szerepet játszanak az ökoszisztémákban és szén, valamint más elemek körforgásában. Az emberek egyébként ősidők óta fogyasztják a gombákat, a mezőgazdaság elterjedése után pedig a tészták kelesztésénél, a sör és bor erjesztésénél is felhasználják őket. A 20. században az orvostudományt forradalmasító antibiotikumokat is először gombákból nyerték. A modern vegyipar és élelmiszeripar széleskörűen alkalmazza a gombák által termelt vegyületeket, enzimeket. A gombák világszerte, minden környezeti körülmények között megtalálhatóak. A szerves anyagok lebontása révén igen fontos szerepet játszanak az ökoszisztémákban és szén, valamint más elemek körforgásában. A gombák az egész világon megtalálhatóak. Nagyon különböző életkörülményekhez alkalmazkodtak, amit jól mutat az, hogy a sivatagok szárazságát, a magas sókoncentrációt, a radioaktív sugárzást vagy éppen a mélytengeri környezetet is elviselik. Sőt, ez még nem minden, hiszen egyes fajaik túlélik az űrbeli erős ultraibolya, valamint kozmikus sugárzásokat. Többségük a szárazföldön él, de vannak részlegesen vagy teljesen vízi gombák is.
Gomba a konyhában
Számos ehető gombafaj létezik, melyet nagyszerűen lehet felhasználni a konyhában: leves, köret, főétel egyaránt készíthető belőle. Az ehető gombák közül a leggyakrabban használtak az alábbiak: csiperkegomba, vargánya, rókagomba, laskagomba, szegfűgomba, pereszke, kucsmagomba, pöfeteg, őzlábgomba, szarvasgomba. A friss gombát egyébként érdemes azonnal fogyasztani, a szárított viszont csaknem egy évig felhasználható.

Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.