A Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság figyelemfelhívó közleményt tett közzé a közösségi médiában a száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease - FMD) veszélyeiről. Ez a rendkívül fertőző vírusos betegség nemcsak a mezőgazdasági állattartást veszélyezteti, hanem a vadon élő állatok - különösen a vaddisznók és szarvasfélék - is terjeszthetik. Hohmann Endre, a vadásztársaság vadászati és vadgazdálkodási vezetője kiemelte:

a száj- és körömfájás nemcsak a háziállatokat – szarvasmarhát, juhot, sertést és kecskét – érinti, hanem a vadon élő párosujjú patásokat is, így a szarvasokat és vaddisznókat.

Bár a vadállományban a betegség gyakran enyhébb lefolyású, a háziállatokra jelentett járványügyi kockázat kiemelkedő. A vadon élő patásokkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés növeli a haszonállatok fertőződésének esélyét, különösen ha a betegséget nem ismerik fel időben, vagy elmarad a hatékony karantén és vakcinázás.

A vaddisznók különösen veszélyes hordozók, mivel nagy területeket járnak be, és fertőzött házi sertésekkel, takarmánnyal vagy vízforrásokkal érintkezve terjeszthetik a vírust. A kórokozót nyálon, ürüléken vagy testnedveken keresztül ürítik, és szennyezett eszközökön, ruházaton, cipőn keresztül is bekerülhet az állattartó telepekre.

Európában a FMD szigorúan ellenőrzött betegség, így egy esetleges járványkitörés során a hatóságok gyors beavatkozása elkerülhetetlen. Ez hatással lehet a vadászatra, a vadhús-kereskedelemre, valamint az érintett térségek állattenyésztési és természetvédelmi tevékenységeire is. Hohmann rámutatott, hogy a vadhús-felvásárlás árai már most esni kezdtek, és egyre több, előre bejelentkezett osztrák vendégvadász mondja le őzbakvadászatát.

A szakértő hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a sertéstenyészetek és a vaddisznó-populáció közötti kapcsolat minimalizálása megfelelő kerítések, szigorú biológiai biztonsági szabályok és a vadhús szigorú ellenőrzése révén. Hozzátette, hogy az interneten keringő videók tanúsága szerint a felszínre kerülő tetemekre éjszakánként rájárhatnak a ragadozók, például rókák, sakálok, amelyek aztán továbbvihetik a vírust.

Fontos megjegyezni, hogy az ember nem betegszik meg az FMD-vírustól, még fertőzött vadhús elfogyasztása esetén sem. Azonban közvetítőként szerepet játszhat a vírus terjesztésében: cipőjén, ruháján vagy vadászfelszerelésén keresztül továbbviheti a kórokozót a háziállat-állományokra. Ezért a vadászoknak, vadhúsfeldolgozóknak és természetjáróknak járványos időszakban különösen körültekintőnek kell lenniük, és be kell tartaniuk minden higiéniai előírást – hangsúlyozta a szakember.