További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Romániában csökkentsék a medvék számát.
A vírus terjedésében a vadon élő állatok, különösen a vaddisznók és szarvasfélék egyre jelentősebb szerepet játszanak.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Nagy István sajtótájékoztatón jelentette be, hogy madárriasztókat is telepítenek az érintett gazdaságokhoz.
Az Országos Magyar Vadászkamara felkérte a vadászokat a ragadós száj- és körömfájás tüneteinek megfigyelésére a vadállományban.
Évről évre gyakrabban jelennek meg vadállatok a lakott területeken, és a jövőben a helyzet csak fokozódni fog.
Változtak a mező- és erdőgazdálkodási tevékenységet érintő egyes vadgazdálkodási rendeletek
Az erdők biztosítják a vadak élőhelyét és számos állatfaj számára nyújtanak táplálékot, búvóhelyet és szaporodási lehetőséget.
Javában tart a szarvasbőgés, ami érdekes program, de nem árt óvatosnak lenni az állatokkal.
Az idei év őszén is folytatódik a rókák veszettség elleni immunizálása, valamint ezzel párhuzamosan az ebzárlat.
A felére kellene csökkenteni a szarvasállományt Magyarországon, mostanra ugyanis jelentősen túlszaporodtak.
A magyar tájat megörökítő Homoki Nagy István természetfilm-rendezőre emlékezünk.
A vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár.
Hét év után ismét farkast észleltek a magyar-osztrák határ közelében, Kőszegtől nem messze.
Magyarországnak egy kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállományra van szüksége.
Súlyosbodik a vaddisznóhelyzet Baranya megyében, ezért komoly döntést hozott a rendőrség.
Becslések szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ebből csak alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok.
Az úgynevezett babos disznók régebben gyakoribbak voltak, de még most is fel-felbukkannak a hazai állományban.
A következő uniós költségvetési ciklusban összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a hazai erdőkre.
Az éjszakai életmódot folytató vadmacskát választotta idén az év emlősének a Vadonleső program.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.