A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az elmúlt hatvan évben az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) állománya legalább ötszörösére növekedett. Napjainkban 17-szer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években. A becslések szerint a mintegy 800 ezres nagyvadállomány évente 1,4 millió tonna táplálékot fogyaszt el, amelyből mindössze 100 ezer tonna származik a vadászatra jogosultak által kihelyezett vadtakarmányból, míg körülbelül 700 ezer tonnát a termőföldekről szereznek be - írta meg a Pénzcentrum.

Óriásit bukik az ország a vadkárok miatt - Belenyúl a rendszerbe a NAK

A vadbiológusok számítása szerint 700 ezer tonnányi vadkár keletkezik a nagyvadak miatt évente Magyarországon.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke korábban rámutatott, hogy míg a 3 milliárd forintos kifizetett kártérítés tényadat, a 20 milliárd forintos kárbecslés számított érték, amely a vadállomány létszámából és táplálékigényéből vezethető le. A jogszabályok szerint a gazdálkodóknak a kár 10 százalékát kötelezően tűrniük kell.

Az Országos Magyar Vadászkamara szakértője, Földvári Attila a Pénzcentrumnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kárérzékenység összetett kérdés, amelyet számos tényező befolyásol. Ezek között szerepel a termőhely, a vetésszerkezet, az adott év időjárása, a termésmennyiség és -minőség, a termesztési inputanyagok ára, valamint a termények aktuális piaci ára is.

Egyszerűbben fogalmazva: kisebb vadállomány is tud érzékeny károkat okozni, ha a fenti tényezők kedvezőtlenül állnak össze és az ellenkezője is igaz lehet, esetleg nagyobb vadállomány sem okoz problémát, ha fentiek kedvezően alakulnak

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy nem jelenthető ki általánosságban, hogy az ország vadlétszáma meghaladná a vadeltartó képességet.

Óriásit buknak a gazdák a vadkárok miatt - változtat a rendszeren a NAK

Fontos, hogy a vadkárok okozta problémát a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak közös megegyezéssel rendezzék.

A vadkárok rendezésére szigorú eljárásrend vonatkozik. Ha a károsult és a vadászatra jogosult között nem jön létre egyezség a kár közlésétől számított öt napon belül, a károsult a települési önkormányzat jegyzőjétől kérelmezheti kárfelmérési eljárás lefolytatását. A jegyző szakértőt rendel ki, akinek öt napon belül fel kell mérnie a kárt. Sikertelen egyezség esetén a károsult bírósághoz fordulhat, de ezt az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megtennie, különben elveszíti jogát a kártérítésre.

A vadkárrendezési szabályok 2024-től annyiban módosultak, hogy a vadkár alapot nem október, hanem december végéig ténylegesen kifizetett vadkár összegével kell feltölteni, és a határidő november helyett február 15-re változott. A 2023-as módosítások pedig kedvezőbbé tették a vadászatra jogosultak számára azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a következő vadászati évben a vadkár teljes egészében őket terheli.

Életveszély a magyar utakon: rengeteg balesetet okoznak ezek az állatok

Évente 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma.

A 2023/24-es vadgazdálkodási év sikeresnek bizonyult: 1449 vadászterületen 343 ezer nagyvadat hasznosítottak, mezei nyúlból és fácánból pedig összesen 562 ezer példányt. A vadgazdálkodás pénzügyi mérlege a korábbi nehézségek ellenére pozitív maradt, 3,7 milliárd forintos eredménnyel zárult.

A vadak nemcsak a mezőgazdaságban okoznak károkat, hanem a közlekedésben is. A Vadgazdálkodási Adattár szerint 2022-ben több mint 7400 nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés következtében Magyarországon. Ez a szám húsz év alatt csaknem megduplázódott, ami a vadállomány és a járműpark egyidejű növekedésének tudható be. A legtöbb baleset őzekkel történik (2022-ben közel 5800 eset), de jelentős a szarvasokkal (közel 1200) és vaddisznókkal (409) történt ütközések száma is. Emellett több mint 9000 apróvaddal történt balesetet is regisztráltak.