Ahogy a Kisalföld is beszámolt róla, a vadászoknak és gazdálkodóknak együtt kell működniük a vadkár elleni védekezésben. Százszázalékos védelem persze nincs. A portál megkereste Orbán Henriket is, az Országos Magyar Vadászkamara vármegyei titkárát, aki a lap érdeklődésére elmondta: ismeretei szerint vármegyénkben nincs jogerősen megítélt, de ki nem fizetett vadkár.

Ez súlyos károkat okozhat most rengeteg magyarnak: itt a megoldás?

A vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelőssel.

Térségünkben azt tapasztaljuk, hogy vadkár esetén a gazda és a vadgazdálkodó többnyire egyezséget köt. Azt is tudni kell azonban, hogy ha a termelők a védekezésben, megelőzésben nem működnek közre, csupán a kártérítést várják, az nem jogszerű, nincs jogalapja a kártérítésnek, ezért akadhatnak viták. Léteznek különböző védekezési módszerek, például vadriasztó szerek, időszakos kerítések, melyek megoldást nyújthatnak. Egyfajta feladat- és költségmegosztást kell lefektetni, és ezzel megelőzhetők a későbbi nézeteltérések.Előfordul, hogy a felek bíróságra viszik ügyüket. Olyan ügyről azonban, melyet jogi útra tereltek, jogerősen lezártak és a vadászati jogosult nem tett eleget kötelezettségének, nincs tudomásunk a vármegyénkben. Nem is lehet, hiszen a vadásztársaság elveszítené vadászati jogát

- fogalmazott a szakember, majd kiemelte azt is:

Jelenleg a gímszarvas által okozott kár a legjelentősebb. Mivel a szarvas nagy távolságok megtételére képes és időnként nagy, akár százas rudlikba áll össze, komoly károkat okozhat, ami nehezen védhető ki. A gímszarvassal és a vaddisznóval kapcsolatban is van állománycsökkentési előírás és terv. A társaságok fokozták a kilövéseket, a vaddisznóknál ez már érzékelhető, és az idei adatok szerint talán a gímszarvasnál is lesz előrelépés.

Az agrártárca terveiről vallott Nagy István: ez minden vadászt érint itthon

A vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) igyekszik széles körű tájékoztatást adni a témában az érintett feleknek. Újdonság, hogy kísérleti jelleggel, többek között megyénkben is, a NAK új szolgáltatás indít: a kamarai tagok a falugazdászoknál kezdeményezhetnek mediátori szolgáltatást, ami a köztük és a vadászatra jogosultak között zajló egyeztetés közvetlen segítése a kamara által biztosított szakértő által.