A vadgazdálkodás és az állategészségügy határterületén egyre nagyobb figyelmet kap az amerikai májmétely.
Az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása.
A Békés Vármegyei Főügyészség közleménye szerint a férfi, aki az egyik okányi vadásztársaság tagja volt.
Elkezdődött a szarvasbőgés időszaka a hazai erdőkben, a természetjárók vezetett túrákon hallgathatják a bikák szerelmi vallomását - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
Javában tart a szarvasbőgés, ami érdekes program, de nem árt óvatosnak lenni az állatokkal.
Némelyik vadriasztó egyáltalán nem véd a gázolásoktól, erről minden autósnak tudnia kell.
Többféle védekezési módszer is létezhet, például vadriasztó szerek de akár az időszakos kerítések is megoldást jelenthetnek.
Szarvasbőgés idején nem csak éjszaka, hanem nappal is találkozhatunk az állatokkal.
Megérkezett a lehűlés, már javában zajlik a gímszarvasok párzási időszaka, oda kell figyelni az utakon is!
A vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár.
Eredményes évet zártak a zalai vadgazdálkodók, rekordszámú gímszarvast lőttek ki a vármegyében.
Becslések szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ebből csak alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok.
Sok változás történt a vadászati törvény és végrehajtási rendeletben Magyarországon.
Zajlik az őzek násza, elkezdődött a szarvasbőgés, ilyenkor jóval aktívabbak az állatok.
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
