Ilyen földekre lenne szükség Magyarországon is: sokat nyerhetünk velük
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
Javában tart a szarvasbőgés, ami érdekes program, de nem árt óvatosnak lenni az állatokkal.
Némelyik vadriasztó egyáltalán nem véd a gázolásoktól, erről minden autósnak tudnia kell.
Többféle védekezési módszer is létezhet, például vadriasztó szerek de akár az időszakos kerítések is megoldást jelenthetnek.
Szarvasbőgés idején nem csak éjszaka, hanem nappal is találkozhatunk az állatokkal.
Megérkezett a lehűlés, már javában zajlik a gímszarvasok párzási időszaka, oda kell figyelni az utakon is!
A vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár.
Eredményes évet zártak a zalai vadgazdálkodók, rekordszámú gímszarvast lőttek ki a vármegyében.
Becslések szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ebből csak alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok.
Sok változás történt a vadászati törvény és végrehajtási rendeletben Magyarországon.
Zajlik az őzek násza, elkezdődött a szarvasbőgés, ilyenkor jóval aktívabbak az állatok.
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
Rekordszámú gímszarvast ejtettek el a vadászok Zala vármegyében az elmúlt vadászati évben.
Folyamatos növekedést mutat a Magyarországra visszatelepülő szürke farkasok állománya.
A gemenci erdészek felelős erdőgazdálkodása eredményeként az elmúlt 25 évben meghatszorozódott az öreg erdők száma.
Noha a csemetekertek a legtöbb esetben be vannak kerítve, még így is előfordulnak komoly károkat okozhatnak bennük a különböző vadfajok.
Kifejezett és írásos engedély nélkül tilos begyűjteni a szarvasok elhullajtott agancsait.
Az inputanyagok ára, a csökkenő felvásárlási árak és a csapadékhiány az idei évben is megnehezíti a gazdaságok életét.
2025-ben lesz tizenegyedik éve, hogy a siófoki Portfolio Agrárszektor Konferencián kiosztjuk a Portfolio Agrárdíjakat.
Megkezdődött az agrárfinanszírozási szezon az állattartó telepeket érintő pályázati döntések régóta várt első körével.
A díjazott családi borászat már nem először kapott elismerést a szakmától.
Bár a mezőgazdasági géppiac még nem lábalt ki az elmúlt évek visszaeséséből, a jövőt illetően már látszanak a pozitív előjelek.
KWS repcehibridek: piacvezető stabilitás, modern genetika és kiemelkedő terméseredmények 2025-ben is.
A tartós vízhiány és a továbbra is magas műtrágyaárak miatt minden olyan lehetőség felértékelődik, amely növeli a tápanyag-ellátottságot, javítja a tápanyagok hasznosulását, gyorsítja a gyökérfejlődést és fokozza a stressztűrést.
Hat egybefüggő éve Európa piacvezető repcenemesítő vállalataként* a Limagrain célja, hogy innovációinkkal és tudá-sunkkal, megbízható partnerként válaszokat nyújtsunk a repcetermesztésben felmerülő kihívásokra.