A köznyelvben szarvasbőgésnek nevezett időszak Magyarországon rendszerint augusztus végén vagy szeptember elején kezdődik.
A legfrissebb OVA-jelentés számai komoly ellentmondásokat hordoznak a vadállomány becslése és a tényleges kilövések között.
A 2024-2025-ös esztendőben 1451 vadászterületen 328 ezer nagyvadat ejtettek el a vadászok.
A vadgazdálkodás és az állategészségügy határterületén egyre nagyobb figyelmet kap az amerikai májmétely.
Az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása.
A Békés Vármegyei Főügyészség közleménye szerint a férfi, aki az egyik okányi vadásztársaság tagja volt.
Elkezdődött a szarvasbőgés időszaka a hazai erdőkben, a természetjárók vezetett túrákon hallgathatják a bikák szerelmi vallomását - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
Javában tart a szarvasbőgés, ami érdekes program, de nem árt óvatosnak lenni az állatokkal.
Némelyik vadriasztó egyáltalán nem véd a gázolásoktól, erről minden autósnak tudnia kell.
Többféle védekezési módszer is létezhet, például vadriasztó szerek de akár az időszakos kerítések is megoldást jelenthetnek.
Szarvasbőgés idején nem csak éjszaka, hanem nappal is találkozhatunk az állatokkal.
Megérkezett a lehűlés, már javában zajlik a gímszarvasok párzási időszaka, oda kell figyelni az utakon is!
A vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár.
Eredményes évet zártak a zalai vadgazdálkodók, rekordszámú gímszarvast lőttek ki a vármegyében.
Becslések szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ebből csak alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
Egyre élesebb a helyzet a magyar mezőgazdaságban, mégis egyre többen választják az agrárpályát.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
Olyan szolgáltatások kerültek veszélybe, amire az egész civilizációnk épül.
