Balogh Lőrinc úgy látja, hogy a mezőgazdaságban a klímaváltozás hatásai legalább öt éve már jól érzékelhetően jelen vannak. A nyári hónapok egyre szárazabbak, a csapadék időben és térben is rendkívül egyenlőtlenül érkezik, miközben a tél fokozatosan eltűnik. A tartós hideg hiánya azonban nem csupán a vegetációra hat, hanem a kártevők áttelelésére is.

A kártevők számára sokkal kedvezőbb környezet alakult ki, hiszen a hagyományos téli fagyok nélkül lényegesen nagyobb arányban képesek áttelelni. Ez a gazdálkodók számára az egyik legkomolyabb probléma

– hangsúlyozza.

Az új klímaviszonyok miatt ma már a fajtakiválasztás sem lehet ugyanaz, mint 10–20 évvel ezelőtt. A gazdáknak sokszor úgy kell megválasztaniuk az adott kultúra tenyészidejét, hogy a növény kritikus fenológiai szakaszai lehetőleg kívül essenek a legszárazabb hetek időablakán. Ez különösen a kukorica esetében vált meghatározó szemponttá.

A mezőgazdasági technológiák gyors fejlődése kétségtelenül számos új lehetőséget kínál. A precíziós rendszerek, a digitális adatgyűjtés, a döntéstámogató programok vagy éppen a biológiai alapú készítmények mind segíthetik a gazdálkodót a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásban. Balogh Lőrinc szerint azonban a technológiai eszközök önmagukban nem elegendőek a használatuk mögött átgondolt stratégia kell álljon. Úgy véli, hogy a siker kulcsa az összehangolt és tudatos gazdálkodás. A különböző inputanyagok, biostimulátorok, mikrobiológiai készítmények, műtrágyák és technológiai elemek nem önállóan működnek igazán hatékonyan, hanem egy jól felépített rendszer részeként.

Megoldás lehet a technológia a nehézségekre?

Nem elég egy technológiát kiemelni és azt gondolni, hogy majd az mindent megold. A növénytermesztésben ma már egységes szemléletre van szükség. A különböző elemeknek egymást kell támogatnia, mégpedig a megfelelő időpontban, jól ütemezve

– hangsúlyozza.

A szakember szerint szerint számos apró, de fontos részlet van, amelyeken sok múlhat. Például a növényvédő szereknél sem az a jó megoldás, ha nagy dózist adunk a növénynek, sok esetben jobban működik a kisebb mennyiség gyakrabban kijuttatva. A műtrágyák esetében pedig akkor érhető el jobb hatékonyság, ha azt olyan technológiával egészítik ki, amely támogatja a felvételt és csökkenti a veszteséget. Ezek az apró finomhangolások adják össze azt a többletet, amely hosszú távon versenyelőnyt biztosíthat egy gazdaságnak.

A klímaváltozás és a növényvédőszer-hatóanyagok uniós szintű szigorítása új helyzetet teremtettek. Balogh Lőrinc szerint ennek következtében felértékelődött a növények általános kondíciója és egy jól táplált, jó állapotú növény kevésbé vonzza a kártevőket és ellenállóbb a kórokozókkal szemben is.

A kártevők és kórokozók jellemzően a legyengült állományt támadják meg először. Ha a növény fiziológiai állapota jó, már eleve kisebb a fertőzés esélye.

A növényvédelemben egyre nagyobb teret kapnak az alternatív megoldások, például az illóolaj-alapú készítmények vagy a természetes eredetű kivonatok. Ezek ugyan nem helyettesítik teljes mértékben a hagyományos szereket, de bizonyos körülmények között jó kiegészítői lehetnek a technológiának. Eközben a világpiacon olyan technológiai újdonságok is megjelentek, mint az érzékelőkkel kombinált, lézeres gyomirtó berendezések, ezek ugyan még nem elterjedtek, de jelzik, merre halad a fejlődés. A szakember hozzátette, hogy a változó környezetben azok a gazdaságok maradnak versenyképesek, amelyek képesek rugalmasan reagálni, adatvezérelt döntéseket hozni és a leghatékonyabb technológiákat egységes rendszerben alkalmazni.