Az elmúlt években sok termelő rászokott arra, hogy közvetlenül a felhasználás előtt vásárolja meg az inputanyagokat.
Már idén tavasszal piacra kerülhet (egyelőre Ausztráliában) egy génszerkesztéssel foglalkozó angol nemesítőműhely munkájának eredménye.
Az inaho cég paradicsom-betakarítórobotja a gyártó szerint elérte a kereskedelmi bevezetéshez szükséges teljesítményszintet.
Lényegesen magasabb A-vitamin-tartalommal rendelkező paradicsomfajtát nemesítettek ki amerikai kutatók.
Egészségvédő termékeket fejleszt a zalaegerszegi Húsüzem Kft. és a Széchenyi Egyetem.
A Fruit Logistica 2026 termékinnovációiért járó díja idén az Alsó-Szászország székhelyű német nemesítő csapat, a ZIN kezeibe került.
Az öntözés hatékonyságát jelentősen növelő innovatív eszközt mutatott be a nagyközönségnek a Busa Bt.
A földhasználattól a feldolgozáson át az értékesítésig ma már egy olyan rendszer rajzolódik ki, amely stabil alapot adhat a jövő számára is.
Azoknak is érdemes ismét utánajárni a részleteknek, akik korábban drágállották az innovatív eljárást.
Innovatív magkezelési megoldáson dolgozik a Szegedi Tudományegyetem mikrobiológusa.
A magyar gazdák nyitottak az innovációkra, és tudatosan próbálják csökkenteni az inputanyag-kijuttatásukat is.
Iráni tudósok egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amivel takarmánnyá lehet alakítani a baromfitollakat.
Moduláris beltéri farmokat alakítanak ki Japánban, ahol a zöldségárak emelkedése és a klímaváltozás egyaránt új megoldásokat követel.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
Az EU és Kanada megerősítette digitális együttműködését, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, a digitális személyazonosító tárcákra és a független médiára.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és együttműködésekkel kezelhetők.
Óriási lehetőségeket hozat, egyben komoly kockázatokat is jelenthet a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban.
A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem.
Uniós támogatások és szabályozás nélkül tönkre fognak menni a magyar és az európai zöldség- és gyümölcstermesztők.
A történelem során sokszor divatba jöttek az álgabonák, majd visszaszorultak, most azonban ismét reneszánszukat élik.
Az elmúlt években sok termelő rászokott arra, hogy közvetlenül a felhasználás előtt vásárolja meg az inputanyagokat.
Továbbra sem olcsó mulatság ma földet vásárolni Magyarországon, kemény pénzeket kérnek a területekért.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Jelenleg a termelők súlyos nehézségekkel néznek szembe a tápanyaggazdálkodás területén.
Mi dönti el ma a termésszintet? Egyre inkább a gyökérzóna és a növényélettani folyamatok
A KUHN modern, megbízható és hatékony megoldásokat kínál a takarmánykeveréstől az almozásig, gyors szervizháttérrel és biztos alkatrész‑ellátással.
