Már idén tavasszal piacra kerülhet (egyelőre Ausztráliában) egy génszerkesztéssel foglalkozó angol nemesítőműhely munkájának eredménye.
Az inaho cég paradicsom-betakarítórobotja a gyártó szerint elérte a kereskedelmi bevezetéshez szükséges teljesítményszintet.
Lényegesen magasabb A-vitamin-tartalommal rendelkező paradicsomfajtát nemesítettek ki amerikai kutatók.
Egészségvédő termékeket fejleszt a zalaegerszegi Húsüzem Kft. és a Széchenyi Egyetem.
A Fruit Logistica 2026 termékinnovációiért járó díja idén az Alsó-Szászország székhelyű német nemesítő csapat, a ZIN kezeibe került.
Az öntözés hatékonyságát jelentősen növelő innovatív eszközt mutatott be a nagyközönségnek a Busa Bt.
A földhasználattól a feldolgozáson át az értékesítésig ma már egy olyan rendszer rajzolódik ki, amely stabil alapot adhat a jövő számára is.
Azoknak is érdemes ismét utánajárni a részleteknek, akik korábban drágállották az innovatív eljárást.
Innovatív magkezelési megoldáson dolgozik a Szegedi Tudományegyetem mikrobiológusa.
A magyar gazdák nyitottak az innovációkra, és tudatosan próbálják csökkenteni az inputanyag-kijuttatásukat is.
Iráni tudósok egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amivel takarmánnyá lehet alakítani a baromfitollakat.
Moduláris beltéri farmokat alakítanak ki Japánban, ahol a zöldségárak emelkedése és a klímaváltozás egyaránt új megoldásokat követel.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
Az EU és Kanada megerősítette digitális együttműködését, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, a digitális személyazonosító tárcákra és a független médiára.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és együttműködésekkel kezelhetők.
Óriási lehetőségeket hozat, egyben komoly kockázatokat is jelenthet a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban.
A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem.
Az Európai Bizottság a bioüzemanyagok használatának bővítését tervezi a nehézipari közlekedés kibocsátásának csökkentése érdekében.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A vaddisznóállomány gyérítése az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 km-es sávra is kiterjed.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
