A vonatkozó uniós jogszabályok szerint a földrajzi árujelző egy olyan agrárterméket jelölő elnevezés, amely egy pontosan meghatározott (körülhatárolt) földrajzi területről származik és minősége az adott földrajzi környezetnek köszönhető, illetve hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható. A területhez való kötődés szorossága alapján beszélhetünk eredetmegjelölésről vagy földrajzi jelzésről.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (rövidítve: OEM) azokat a termékeket jelöli, amelyeknél a termék minősége a földrajzi környezet természeti és emberi tényezőinek köszönhető és az előállítás minden lépése a meghatározott területen történik (pl.: Akasztói szikiponty, Alföldi kamillavirágzat, Szegedi paprika, Tokaji borok).

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (rövidítve: OFJ), vagy földrajzi jelzés (FJ) a szeszes italok esetében, azokon a termékeken használható, amelyeknél a termék hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható és borok esetében az előállítása, vagy mezőgazdasági termékek esetében az előállítás legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik (pl.: Lajta sajt, Pálinka, Balatoni borok).

A földrajzi árujelző oltalom megszerzését kizárólag az agrártermék előállítóiból álló ún. termelői csoportosulás kezdeményezheti, amelynek része az ún. termékleírás elkészítése. A termékleírásban foglaltakat kötelező betartani, csak az a termék viselheti a földrajzi árujelzőt, amely megfelel a termékleírásban foglaltaknak. A termékleírás betartását a tagállamok illetékes ellenőrző hatósága vagy akkreditált tanúsító szervezetek garantálják. A bejegyzett elnevezést a termékleírást betartó valamennyi termelő használhatja, ily módon kollektív jogosultságot jelent. Az oltalom határozatlan időre szól, az eljárás díjmentes. Az oltalom megszerzését követően a mezőgazdasági termékek jelölésén kötelező feltüntetni az alábbi két uniós szimbólum egyikét, míg borok és szeszes italok esetében ez szabadon választható:

És talán ez a két szimbólum az, ami miatt gyakran keverik össze a földrajzi árujelzőket a védjegyekkel, könnyen védjegyként hivatkozva rájuk.

A védjegy viszont egy olyan jogi oltalom alatt álló megjelölés, amely egy vállalkozás termékeit vagy szolgáltatásait egyértelműen megkülönbözteti mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, de nem ad garanciát a termék minőségére, jellemzőire. Bejegyzése a jogosult számára kizárólagos használati jogot biztosít, tíz évre, majd korlátlan alkalommal megújítható 10-10 éves időtartamokra. Szemben a földrajzi árujelzőkkel, a védjegy bejegyzése és a 10 évente történő megújítása is díjköteles.

Végezetül, a leglényegesebb különbségről még nem volt szó.

A földrajzi árujelzőként bejegyzett elnevezéseket a vonatkozó jogszabály úgy védi a hamisítástól és a helytelen használattól az EU egész területén, hogy a tagállamok ellenőrző hatóságainak hivatalból ellenőrizniük kell a piacon lévő földrajzi árujelzős termékek előírásoknak való megfelelését. A hatóságok kötelesek továbbá megelőzni és megakadályozni, hogy jogtalanul állítsanak elő vagy forgalmazzanak ilyen névvel ellátott termékeket. Ezek a hivatalból végzett ellenőrzések tehát garanciát jelentenek a termelők és a fogyasztók számára is. A termelők számára biztosítják, hogy a hamis termék nem jut el a vásárlókhoz, a fogyasztók számára pedig garantálják, hogy valóban az adott földrajzi területről származó és az előírásoknak megfelelően előállított terméket teszik a kosarukba.

Ezzel ellentétben a védjegyeknél jogsértés esetén, kizárólag magánúton, magának a jogosultnak kell – akár súlyos anyagi áldozatok árán – aktívan fellépnie a jogsértővel szemben a jogai védelmében.

Jelenleg Magyarország 92 agrártermékének elnevezése áll földrajzi árujelzőként az Európai Unió valamennyi országára kiterjedő oltalom alatt. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy – a termelői csoportosulásokkal való szoros együttműködés és technikai segítségnyújtás eredményeként – az Európai Unió által bejegyzett magyar földrajzi árujelzők száma az elmúlt 10 évben 56-ról 92-re nőtt. Így Magyarország a bejegyzett földrajzi árujelzők számát tekintve rendkívül előkelő helyen, a középmezőny élvonalában van az uniós tagállamokban.

A 92 magyar agrártermék közül 43 tartozik a borászati termékek, 33 a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, 16 pedig a szeszes italok vonatkozó uniós jogszabály által meghatározott kategóriájába.