Ez az arány 6 százalékpontos növekedést jelent 2025-höz képest. A jelentés becslése alapján 2021 óta világszerte több mint 281 millió hím embriót azonosítottak és távolítottak el még a keltetés előtt, miközben az elmúlt öt évben mintegy 740 millió keltetőtojást dolgoztak fel in ovo ivarmeghatározó rendszerekkel. Európa továbbra is piacvezetőnek számít, ahol a termelési kapacitás ma már meghaladja az évi 100 millió tojójérce-egyenértéket.

Több ország is a teljes körű átállás küszöbén áll. Svájcban a piaci lefedettség már eléri a 85–100 százalékot, Norvégiában pedig meghaladta az 50 százalékot, és az ország 2027-re a hímcsibék leölésének teljes felszámolását tervezi.

A technológia terjedése Európán kívül is felgyorsult. Az Egyesült Államokban jelenleg hat ipari méretű in ovo üzem működik, és az országos tojóállomány több mint 4 százalékát adó termelők vállalták az átállást az állománycserék ütemében. Emellett Ausztrália és Brazília is belépett erre a piacra.

A további bővülést Olaszország közelgő hímcsibe-leölési tilalma, valamint a kiskereskedelmi láncok és a fogyasztók részéről tapasztalható, egyre erősebb állatjóléti elvárások ösztönzik. Az Innovate Animal Ag előrejelzése szerint 2028-ra az in ovo ivarmeghatározás az EU árutermelő tojóállományának mintegy 51 százalékára terjedhet ki. A jelentés a javuló költséghatékonyságot, a bővülő keltetőkapacitást és az erősödő szabályozói támogatottságot jelöli meg a piaci térnyerés fő mozgatórugóiként.