Milyen hatással van a specifikus LED-világítási programok alkalmazása a tojáshozamra és a madarak agressziójának csökkentésére?
A madarak látása eltér az emberi látástól. Általánosan elfogadott tény, hogy a baromfi látása nagyon kifinomult, sőt a gerincesek közt a legkifinomultabb színlátással rendelkezik. Az állatok számára alapvető fontosságú a jó vizuális észlelés, a térben elhelyezkedő tárgyak, akadályok, valamint az ólban lévő többi baromfi felismerése. Kiemelt jelentőségű az itatók észlelésének képessége, hiszen a vízcseppről visszaverődő fény csillogása ingerli a naposcsibét az itató használatára.
A baromfi látása kiterjed az ultraibolya tartományra is. Az istállókban alkalmazott kiegészítő UV-A sugárzás valószínűleg növeli a párzási hajlandóságot, szerepe lehet a párválasztásban, illetve az egymás közötti rangsor kialakításában is. Ezen hatás baromfifajtánkként különbözhet, és jelenleg is kutatott terület. Az emberi felhasználásra fejlesztett fényforrásokból egyébként ezt a tartományt teljesen kihagyják, hiszen károsítaná az emberi szemet és fölösleges energiát igényelne ezen sugárzás előállítása.
A fénynek egyéb, ún. nem képalkotó szerepei sem hanyagolhatók el az állattartó telepeken. Az egyik ilyen a vörös tartomány, amely közvetlenül stimulálja a madarakban a hipotalamuszt és tobozmirigyet, ezáltal fokozza a tojástermelést szabályozó hormonok felszabadulását. A vörös spektrum képes áthatolni a tollakon, a bőrön, a koponyán és az agyszöveten, majd stimulálja a retinán kívüli fényérzékelő sejteket. Ezek a receptorok a nem emlős gerincesekre jellemzőek, és fontos szerepet töltenek be a szaporodásbiológiai folyamatok szabályozásában. A közhiedelemmel ellentétben a megvilágítási időtartam érzékelése nem az állat vizuális érzékelésétől függ. Ennek megfelelően tojóhibridek esetén 2 700 K – 3 000 K színhőmérsékletű fényforrásokat alkalmazunk, ezen fényforrások magas vörös tartománya miatt.
Ideális esetben a világítási rendszer képes lenne követni a természetes nappali fény színhőmérsékletének változását, ezáltal támogatva az állatok cirkadián ritmusát. A természetes környezetben a reggeli és esti időszakot alacsonyabb, körülbelül 2 000 K színhőmérsékletű, vörösben gazdag fény jellemzi, míg a déli órákban a színhőmérséklet elérheti a 6 000 K-t, jelentősen magasabb kék komponenssel.
Bár az ilyen dinamikus világítási rendszerek biológiai szempontból ígéretesek, magas beruházási költségük miatt az ipari gyakorlatban még nem terjedtek el. Emellett jelenleg is folynak kutatások a rendszer előnyeinek pontos feltárására.
Régebben számos helyen találkoztam olyan megoldásokkal, ahol egyetlen színt kibocsátó, úgynevezett monokromatikus fényforrásokkal próbálkoztak. Ilyenek voltak például a kizárólag vörös vagy kizárólag kék fényt sugárzó világítási rendszerek. Bár ezekkel egyes kedvező biológiai hatások fokozhatók, a spektrum más fontos tartományainak hiánya kedvezőtlen következményekkel járhat az állatok jólétére és teljesítményére. Ezért napjainkban a gyakorlatban széles spektrumú, fehér fényű, magas színvisszaadási indexű (CRI ≥ 92) LED fényforrásokat alkalmazunk. Kivételt képeznek például a brojlerek összeszedéséhez használt kék fényű rendszerek, amelyek speciális célokat szolgálnak.
A világítás madarakra gyakorolt hatását természetesen számos további paraméter is befolyásolja. Ezek közé tartozik a világos órák száma, a megvilágítás mértéke, a fény homogenitása, a villódzásmentes, magas frekvenciájú működés, valamint a napfelkelte és napnyugta természetes átmeneteit utánzó fényvezérlés alkalmazása vagy például a külső természetes fény beszűrődése az istállóba. Ezen paraméterek együttesen befolyásolják a tojáshozamot és a madarak stresszmentes viselkedését.
A publikációban szereplő állítások és vélemények kizárólag a szerző(k) saját álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség, illetve az Agrárszektort is kiadó NET Média Zrt. hivatalos álláspontjával.
