Idén bővült a költő békászó sas párok száma a Bükki Nemzeti Park működési területén.
Az MME kiemeli, hogy a költési szezon vége miatt lehet kevesebb madarat látni augusztusban.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói vízimadarak segítségével vizsgálták a vizes élőhelyek benépesülését.
Arra kérik a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol, semmivel, kacsaetető automatákból se etessék a vízimadarakat.
Az utóbbi években jelentősen megcsappant a hazai hattyúállomány, de sok más madár is veszélynek van kitéve.
Az eddigi legpontosabb madárcsaládfa szerint a madarak agymérete megnőtt az evolúció során.
A lézeres madárijesztők jelenthetik a megoldást a kártevő madarak ellen a szántóföldeken.
A költési időszak közeledtével máris számítani lehet ablakokat, autókat „támadó” madarakra, de a probléma könnyen kezelhető.
Mi tehet a lakosság akkor, ha tavasszal a postaládájukba költöznek a széncinegék?
Félidejéhez érkezett a vonuló madarakat a nagyfeszültségű távvezetékekvédől védő Danube Fee Sky projekt.
A kutatók először találtak madárinfluenzával fertőzött emlősöket az Antarktisz közelében.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
A klímaváltozás negatív hatásai miatt sok fecske gyakorlatilag a saját fészkében pusztul éhen a fiókákkal együtt.
Egy friss tanulmány szerint a városi vízimadarak fontos terjesztői az őshonos és az inváziós növényeknek.
A feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.
Rekordszámú, több mint ezerháromszáz fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg idén az állatvédők az ország 17 vármegyéjében.
A három leggyakrabban megfigyelt faj a fekete rigó, a széncinege és a házi rozsdafarkú volt az MME által tavaly útjára indított TermészetLesen.
A kertekben előforduló madarak nem csak rovarokkal és magvakkal táplálkoznak, ha van rá módjuk, szívesen megdézsmálják a gyümölcsöket is.
A fészkelő fülesbaglyok állományának felderítésében segíthet a lakosság Magyarországon.
A Hyalomma rufipes azért érdemel fokozott figyelmet, mert számos veszélyes kórokozót képes terjeszteni, többek között a krími-kongói vérzéses lázt okozó vírust is.
A lepkeorchideák megfelelő odafigyelés mellett több évig, gyakran évtizedekig is élhetnek és virágozhatnak.
Habár 2020 óta folyamatosan nő a betakarított dió mennyisége Magyarországon, ezzel együtt az ára is jelentősen megemelkedett.
2024 augusztusában a magyar gazdák 53,7 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt 4 év átlagához viszonyítva kedvezőbb termésmennyiséggel számolhatunk Magyarországon, de a feldolgozás külföldön történik.
A betörő hidegfront miatt 20 fokos hőmérséklet-különbség alakult ki péntek délelőttre a Dunántúl és Kelet-Magyarország között.
Ha az aratás utáni időszak száraz, az árvakelések zöme elfekszik a talajban, majd ősszel az esők hatására tömegesen megjelenik a repcevetésekbe