Idén bővült a költő békászó sas párok száma a Bükki Nemzeti Park működési területén.
Az MME kiemeli, hogy a költési szezon vége miatt lehet kevesebb madarat látni augusztusban.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói vízimadarak segítségével vizsgálták a vizes élőhelyek benépesülését.
Arra kérik a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol, semmivel, kacsaetető automatákból se etessék a vízimadarakat.
Az utóbbi években jelentősen megcsappant a hazai hattyúállomány, de sok más madár is veszélynek van kitéve.
Az eddigi legpontosabb madárcsaládfa szerint a madarak agymérete megnőtt az evolúció során.
A lézeres madárijesztők jelenthetik a megoldást a kártevő madarak ellen a szántóföldeken.
A költési időszak közeledtével máris számítani lehet ablakokat, autókat „támadó” madarakra, de a probléma könnyen kezelhető.
Mi tehet a lakosság akkor, ha tavasszal a postaládájukba költöznek a széncinegék?
Félidejéhez érkezett a vonuló madarakat a nagyfeszültségű távvezetékekvédől védő Danube Fee Sky projekt.
A kutatók először találtak madárinfluenzával fertőzött emlősöket az Antarktisz közelében.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
A klímaváltozás negatív hatásai miatt sok fecske gyakorlatilag a saját fészkében pusztul éhen a fiókákkal együtt.
Egy friss tanulmány szerint a városi vízimadarak fontos terjesztői az őshonos és az inváziós növényeknek.
A feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.
Rekordszámú, több mint ezerháromszáz fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg idén az állatvédők az ország 17 vármegyéjében.
A három leggyakrabban megfigyelt faj a fekete rigó, a széncinege és a házi rozsdafarkú volt az MME által tavaly útjára indított TermészetLesen.
A kertekben előforduló madarak nem csak rovarokkal és magvakkal táplálkoznak, ha van rá módjuk, szívesen megdézsmálják a gyümölcsöket is.
A fészkelő fülesbaglyok állományának felderítésében segíthet a lakosság Magyarországon.
A Hyalomma rufipes azért érdemel fokozott figyelmet, mert számos veszélyes kórokozót képes terjeszteni, többek között a krími-kongói vérzéses lázt okozó vírust is.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
