Kapitány István, a Tisza-kormány leendő gazdasági és energetikai miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy az új kormány alig egy hónappal hivatalba lépése után felfüggeszti az unión kívüli vendégmunkások behozatalát. A harmadik országokból származó munkaerő kulcsfontosságú a magyar gazdaság, azon belül pedig a magyar agrárium működése szempontjából, ezért az ágazat szereplőinek is fel kellett tenniük maguknak a kérdést: milyen hatással lesz mindezez a mezőgazdaságra?
Sem a jelenlegi termelés, sem a pályázatok révén épülő üvegházakban tervezett jövőbeli munka nem oldható meg belső munkaerővel - mondta el az Agrárszektornak Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője. De hasonlóan látta a helyzetet Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke is, aki szerint a külföldi munkaerő-beáramlás a zöldség-gyümölcs ágazaton belül legsúlyosabban a hajtatókertészeteket érinti, mert ők azok, akik a termelés jellegénél fogva 10-12 hónapon keresztül munkalehetőséget tudnak biztosítani, ők már nagyjából átálltak a külföldi, ezen belül is a távol-keleti munkaerőre.
A mezőgazdaság másik, kifejezetten munkaerő-igényes területe az állattenyésztés, ahol nagyon hasonló munkaerő-problémákkal szembesültek az elmúlt években, a megoldást pedig ott is gyakran a harmadik országokból származó munkavállalók jelentették. Ezzel kapcsolatban Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke úgy fogalmazott, hogy Magyarországon állattartással kapcsolatos feladatok esetében nincs munkaerő. Nem drága, hanem nincs.
Káosz jöhet? Az új kormány vendégmunkás-tilalma igazi gyomros a mezőgazdaságnak
Ha a hazai vállalatok nem tudnak külföldről munkaerőt toborozni, úgy hatalmas beruházások maradhatnak el Magyarországon. Ezzel kapcsolatban Bárány László, a Master Good csoport ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy vállalatuknál az idegenrendészeti szigorítások következtében akár egy 120 milliárd forintos gyárépítési projektj is meghiúsulhat, sőt, az is előfordulhat, hogy kénytelenek lesznek visszafogni a meglévő termelésüket. A cégvezető hangsúlyozta:
nem a bérköltségek leszorítása miatt alkalmaznak külföldieket, hanem azért, mert egyszerűen elfogytak a nehéz fizikai munkát vállaló hazai munkavállalók.
A cég napokban kiadott közleménye is kitért arra, hogy a külföldi munkavállaló nem olcsóbb, hanem drágább a vállalat számára, mivel foglalkoztatásuk többletköltséggel jár, hiszen behozataluk pénzbe kerül és lakhatást is biztosítani kell számukra. Mint írták, nem költségcsökkentési okokból alkalmazzák őket, hanem azért, mert egyes munkakörök betöltésére egyszerűen nincs elegendő hazai munkaerő - amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
A mai kormányinfón a Portfolio kérdésére Magyar Péter is reagált a helyzetre. A miniszterelnök június 11-én a sajtótájékoztatóján az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a Master Good nagyon alacsony fizetéseket ad a magyar munkavállalóknak nehéz fizikai munkáért, ami miatt több panasz is érkezett már rájuk. A cég az évek során többmilliárd forint állami támogatást kapott, 2024-ben 440 millió forintnyi, 2025-ben pedig 3,2 milliárd forintot - sorolta a miniszterelnök. Magyar Péter úgy folgalmazott:
A cégcsoport tavalyi adózott eredménye 25,5 milliárd forint volt, de ha 580 embernek 200 ezer forinttal magasabb bért fizetett volna, hogy ne kelljen elhagyniuk az országot, és külföldre menniük, akkor a profit 1,5 milliárddal lett volna csak kevesebb. És akkor most nem külföldiekkel akarnák feltölteni az állományt.
