Jóllehet a június és a július is történelmi hőhullámokat és rekordmeleget hozott, bebizonyosodott, hogy a jó idő önmagában már nem elegendő a belföldi turizmus felpörgetéséhez. A Központi Statisztikai Hivatal nyár eleji adatai alapján a belföldi vendégéjszakák száma országosan 0,8 százalékkal, a Balatonnál pedig közel 2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A piac jelenleg felemás képet mutat, hiszen míg a nagyobb, profi marketinggel és szélesebb eszköztárral rendelkező szállodaláncok viszonylag jól teljesítenek, a kisebb panziók, magánszálláshelyek és vendéglátóhelyek forgalma érezhetően elmarad a korábbi években megszokottól.

Az augusztus végi helyzetet erősen meghatározza a gazdasági környezet, különösen az erős forint. Mivel az euró árfolyama a nyár folyamán jellemzően a 350–365 forintos sávban mozgott, a jóval gyengébb, 380–400 forintos árfolyammal tervező hazai szolgáltatók jelentős nyereségtől estek el.

A fogyasztóknak viszont ez a gazdasági fordulat kedvezett, ami az egekbe szökő belföldi árakkal – például a balatoni büfék drágulásával – párosulva sokakat a külföldi utazás felé terelt. Az ár-érték arányt mérlegelve idén egyre több magyar család érezte úgy, hogy a pénzéért többet kap Horvátországban, Görögországban vagy a szomszédos Szlovéniában, mint a hazai célpontokon.

Nem ez lesz a hazai turizmus csúcséve - a termelők is megérzik a vendégek távolmaradását

Az augusztus 20-i hosszú hétvége az utolsó esély a gyengébb nyári turizmus feljavítására.

Közben alapjaiban alakultak át a belföldi utazási szokások is, aminek egyik legszembetűnőbb jele a foglalási időablakok példátlan lerövidülése. A vendégek ma már jóval óvatosabbak, folyamatosan figyelik az időjárást, a last-minute akciókat, és sokszor az utolsó pillanatban, akár 24 órán belül döntenek az indulásról. Ez a kiszámíthatatlanság komoly kockázatot és logisztikai nehézséget jelent a munkaerőhiánnyal is küzdő hazai vendéglátóknak.

A Balatonnál is megfigyelhető egy komoly trendforduló. A hagyományos, egy-két hetes egybefüggő nyaralások korszaka leáldozóban van, helyüket átvették a legfeljebb négy-öt napos utak és a gyors hétvégi kiruccanások.

Ráadásul a "magyar tengerhez" kötődő nosztalgia leginkább a középkorú és idősebb korosztályra jellemző. Generációváltás is zajlik, így a fiatalok számára a tó már nem magától értetődő célpont. Ők sokkal inkább konkrét programokhoz, fesztiválokhoz kötik a belföldi utazásaikat, ha pedig tehetik, inkább külföldre mennek.

A nehézségek persze nemcsak a Balatont érintik. A Velencei-tónál például az alacsony vízszint mellett a szűkülő szolgáltatói kínálat is visszavetette a forgalmat, ami öngerjesztő folyamatot indított el, hiszen a kevesebb elérhető szolgáltatás még kevésbé teszi vonzóvá a térséget.

Bár a belföldi turizmus legfőbb motorja és ösztönzője továbbra is a SZÉP-kártya maradt, az ágazat szereplői az idei nyári szezon tapasztalatai alapján aggódnak a jövő miatt. A kormányváltás után a szakmában sokan úgy érzik, a turizmus még mindig keresi a helyét, és jelenleg nincs elég erős politikai, illetve szakmai képviselete a szektornak a felmerülő problémák hatékony kezeléséhez.