Az már most biztosra vehető, hogy a kukorica a Kárpát-medencében meg fog drágulni. Minél messzebb van a tenger, annál nagyobb a rárakódó szállítási költség - mondta el Raskó György az Agrárszektor kérdésére. Az agrárközgazdász szerint, bár Lengyelország bőven el fogja tudni látni Magyarországot, a lengyel kukorica drágább lesz, mint az ukrán lett volna, ha nincs az embargó. Ez pedig az állattenyésztőknek és az izocukor-, illetve etanolgyártóknak mindenképp versenyhátrányt fog jelenteni.
De az ára nem fog a csillagos égbe fölmenni, ugyanis idén ismét rekordközeli lett a világ kukoricatermése. Tehát lesz áremelkedés, de azért nem megfizethetetlen mértékben
- mondta ki Raskó György.
Időzített bomba ketyeg az Alföldön: gazdák ezrei bukhatják a megélhetésüket
A szakember szerint van az a szint, amikor már az argentin-amerikai-brazil kukorica versenyképes. Mint fogalmazott, ez egyben azt is jelenti, hogy a katasztrofális európai termést részben az olcsó ukrán kukorica fogja tudni kompenzálni. Magyarország esetében meg ott lesz az előbb említett felár, ami a lengyel kukoricára majd rárakódik. De Raskó György szerint az a felár se lesz több tonnánként 12-18 dollárnál.
Mi várható az élelmiszerárak terén a következő időszakban itt Magyarországon és Európában?
Az agrárközgazdász szerint valamikor november-december táján, vagyis a karácsonyi nagybevásárlások előtt el fog kezdődni egy lassú áremelkedés az élelmiszereknél a magyar boltokban, de a komoly élelmiszerinfláció kialakulását kizártnak tartja. Ennek az az oka, hogy a környező országok nagy hányadából minden élelmiszer beszerezhető vagy ilyen áron, vagy még olcsóbban is. Amíg erős a forint, addig ez belföldön nem fogja elindítani az élelmiszerinflációt, de ha forint decemberre meggyengülne, akkor a kis- és nagykereskedők elkezdenék bebiztosítani magukat ez ellen.
Az pedig biztos, hogy inflációnövelő, konkrétan élelmiszerinfláció-növelő hatású lenne. Az a szint viszont, ami 2022-ben volt, az teljesen kizárt. Mondok konkrét számot is: szerintem egy körülbelül 2-3%-os élelmiszer-árszínvonal emelkedés elindulhat éves alapon valamikor november táján
- vélte Raskó György.
Jól sejtettük: tényleg Magyarországon drágult leginkább az élelmiszer
Meddig marad még az árrésstop?
Az agrárközgazdász az árrésstop kivezetését illetően úgy fogalmazott, hogy csodálkozik, hogy ezt még nem lépte meg az új kormány. A szakember szerint ezt rögtön, akár már július elején ki kellett volna vezetni, hiszen ez egy teljesen piacellenes ostoba intézkedés, ami egyértelműen a mezőgazdasági termelők, és főleg az élelmiszer-feldolgozók számára kifejezetten hátrányos. A kiskereskedőnek meg nagyjából semleges, mert ahol árrésstopra kötelezték, azt ráteszi más termékre, magasabb árrést alkalmaz. Erre legjobb példa a TV-paprika, tehát a magyar zöldpaprika és a kaliforniai paprika ára között tapasztalható orbitális különbség.
A kaliforniai paprikán nincs árrésstop, a TV-paprikán pedig van. Ez utóbbi olcsó, viszont éppen emiatt a kaliforniai paprika sokkal drágább lett, mint amilyennek lennie kellene normál piaci viszonyok esetén
- szögezte le Raskó György.
Az agrárközgazdász megismételte, hogy az árrésstop egy buta politikai lépés volt, és nem hiszi, hogy az új kormánynak ezeket követnie kellene. Raskó György szerint nagyon is indokolt lenne már az intézkedés hatályon kívül helyezése: ezt szeretné a mostani agrártárca, tudomása szerint a kormányon belül más minisztériumok is, beleértve a gazdasági minisztériumot is, hiszen az ő felügyelete alá tartozik a kereskedelem, kiskereskedelmi szektor. Emellett a kiskereskedelmi szektor valamennyi szereplője kérte már az árrésstop kivezetését, a zöldség-gyümölcstermesztőktől a Baromfi Termék Tanácson keresztül a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetségéig és a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségig hasonlóan, tehát gyakorlatilag minden termelő, feldolgozó és kereskedő egyhangúan felszólalt a kivezetés mellett.
Az a probléma ezzel, hogy minél később kezdődik vagy történik meg az árrésstop kivezetése, annál nagyobb a politikai kockázat benne. Mert ha elindult az az élelmiszerinfláció, amiről fentebb beszéltem, és akkor történik a meg a kivezetés, akkor a Fidesz volt politikusai azt fogják mondani, hogy ők megmondták, hogy az árrésstop milyen jó intézkedés volt.
Már csak emiatt is, október elején, akár a holnapi nappal is ki lehetne vezetni az árrésstopot, akkor még nem lenne késő. Novemberben, decemberben pedig kockázatos lenne hozzá kezdeni
- mondta ki Raskó György.
Rendkívül fontos lenne az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése
Az agrárközgazdász szerint idén döntés születhet az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről. Ha így tesz az új kormány, akkor remélhetőleg a költségvetési törvényben már benne lesz, hogy 2027. április 1-jével bevezetésre kerül az 5%-os zöldség-gyümölcs áfa. Ez egyébként hangsúlyos választási ígéret is volt Magyar Péter részéről, ezért ezen a téren várhatóan nem fognak csalódást okozni. Raskó György a héten elemezte a kiskereskedelmi élelmiszerárakat Szlovákiában, és arra jutott, hogy egyértelműen látszik, hogy a zöldségek, gyümölcsök és hasonlóan néhány fontos más alapvető élelmiszer, illetve a hozzájuk kapcsolódó feldolgozott termékek olcsóbbak északi szomszédunknál, és ennek a két ország közötti áfa-különbség az oka.
Ilyen paradicsommal vannak tele a magyar boltok is? Jobb, ha tudod, mit veszel
A szakember beszélt arról is, hogy állandóan azzal riogatják az áfacsökkentés mellett érvelőket, hogy majd a kereskedők úgyis lenyelik az árkülönbséget, de szerintem ezt nem tudják megtenni. A magyar élelmiszerpiacon olyan erős verseny van, hogy az az áruházi lánc, amely magának elteszi az áfacsökkentés összes előnyét, azt a vevők fogják megbüntetni. Raskó György ezért kizártnak tartja azt is, hogy a Lidl, mint a legsikeresebb élelmiszer-kiskereskedelmi lánc ezen próbálna nyerészkedni.
Az a forgatókönyv várható inkább, hogy a diszkontláncok ezt az áfakülönbözetet átengedik majd a fogyasztóknak, és részben a termelőknek. És miután az élelmiszeripar alapvetően nagyon alacsony jövedelmezőséggel dolgozik, az lenne a jó megoldás, ha a zöldség-gyümölcs áfa csökkentésből származó megtakarításokból a fogyasztó mellett részesüljenek az élelmiszer termelését és feldolgozását végző vállalkozók is
- mondta az agrárközgazdász.
