Láthatatlan veszély fenyegeti Magyarországot: ezt nem fogjuk zsebre tenni

Láthatatlan veszély fenyegeti Magyarországot: ezt nem fogjuk zsebre tenni

A biológiai sokféleség megőrzése jóval többről szól, mint egy-egy ritka növény- vagy állatfaj védelméről. A természet egy rendkívül összetett, egymással szorosan összefüggő rendszer, amelynek minden élőlény a maga módján része. Egy faj eltűnése vagy állományának jelentős csökkenése olyan változásokat indíthat el, amelyek következményeit talán csak évekkel később érzékeljük, és amelyek végső soron az ember életfeltételeire, valamint a gazdaság működésére is hatással lehetnek. Éppen ezért a természetvédelem nem kizárólag a szakemberek feladata, hanem mindannyiunk közös érdeke és felelőssége, függetlenül attól, hogy egy nagyváros közepén vagy vidéki környezetben élünk.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Kecskeméti Rita, agrár- és vadgazdálkodási jogi szakértő lapunknak kifejtette, hogy egy állat- vagy növényfaj védetté nyilvánítása nem egyszerűen annak elismerése, hogy ritka vagy különleges élőlényről van szó. A döntést komoly szakmai vizsgálatok és tudományos adatok alapozzák meg. A veszélyeztetettség első jeleit gyakran azok veszik észre, akik rendszeresen járják és figyelik a természetet. Kutatók, egyetemi és tudományos intézmények, nemzeti parkok szakemberei, természetvédelmi civil szervezetek, erdészek és vadgazdálkodók egyaránt fontos megfigyelésekkel járulhatnak hozzá ahhoz, hogy időben felismerhető legyen egy faj kedvezőtlen helyzetének alakulása. A tapasztalatokat azonban hosszú adatgyűjtési és vizsgálati folyamatnak kell követnie. Fel kell mérni az állomány nagyságát, az előfordulási területeket, az élőhelyek minőségét és stabilitását, az egyedszám változásának ütemét, valamint azokat a tényezőket, amelyek veszélyeztetik a faj fennmaradását.

EZ IS ÉRDEKELHET

Különösen figyelmeztető jel, ha egy korábban gyakran előforduló faj egyre kevesebb helyen jelenik meg, állományai elszigetelődnek, csökken a szaporodási sikeressége, vagy élőhelyei olyan mértékben átalakulnak, hogy hosszabb távú fennmaradása bizonytalanná válik. Ugyanakkor fontos különbséget tenni a természetes módon ritka és a ténylegesen veszélyeztetett fajok között. Egyes élőlények eleve kis területen fordulnak elő, mások viszont korábban széles körben elterjedtek, és éppen a gyors visszaszorulásuk indokolja a természetvédelmi beavatkozást. Ezért nem elegendő egy adott időpont állapotát vizsgálni, a hosszabb távú tendenciákat is figyelemmel kell kísérni. Ráadásul a faj és az élőhely állapota szorosan összetartozik, így a kettőt minden esetben együtt kell értékelni.

Magyarországon a fajok védetté és fokozottan védetté nyilvánításának jogi kereteit a természet védelméről szóló törvény határozza meg, az országosan védett fajokat pedig miniszteri rendelet sorolja fel. A természetvédelemért felelős miniszter a tudományos eredmények és a szakmai szempontok figyelembevételével dönt a védettségről. Előfordulhat azonban, hogy egy faj meglévő védettsége ellenére továbbra is folyamatosan visszaszorul, állománya csökken, és a korábbi intézkedések nem bizonyulnak elegendőnek. Ilyenkor válhat szükségessé a fokozottan védett kategóriába sorolás. Különösen indokolt lehet a szigorúbb védelem, ha egy fajnak már csak néhány, egymástól elszigetelt állománya maradt fenn, élőhelye gyorsan romlik, vagy életmódjából adódóan akár néhány egyed elvesztése is kritikussá teheti a populáció helyzetét.

A jogi védelem önmagában nem elegendő

A magasabb védettségi kategória természetesen önmagában még nem garantálja egy faj fennmaradását. A jogi védelem fontos eszköz, de valódi eredményt csak akkor hozhat, ha megfelelő gyakorlati intézkedésekkel egészül ki. A természetvédelmi feladatok mindig az adott faj és élőhely sajátosságaitól függenek. Ha például az élőhelyek eltűnése jelenti a legnagyobb veszélyt, akkor azok megőrzése és helyreállítása lehet a legfontosabb feladat. Más esetekben az inváziós fajok visszaszorítása, a gazdálkodási gyakorlat átalakítása vagy az emberi zavarás csökkentése jelenthet megoldást. Nincs minden helyzetre alkalmazható egységes recept, hiszen még ugyanannak a fajnak a védelme is eltérő intézkedéseket igényelhet különböző élőhelyeken. Ami az egyik területen eredményes, az egy másik helyszínen akár kedvezőtlen hatással is járhat.

A természetvédelem egyik érdekes sajátossága, hogy nem feltétlenül a beavatkozás hiánya jelenti a legjobb megoldást. Sok esetben éppen a megfelelő, szakmailag megalapozott beavatkozás szükséges ahhoz, hogy egy élőhely megőrizze természeti értékeit. Ez különösen fontos az agrárterületeken, hiszen számos védett állat- és növényfaj mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodás által hasznosított területeken él. A védelmük érdekében bevezetett korlátozások így közvetlenül érinthetik a gazdálkodók mindennapi tevékenységét, ami sokszor gazdasági érdekekkel is ütközhet. Éppen ezért a természetvédelem és az agrárium kapcsolatában az egyik legnagyobb kihívás az eltérő szempontok összehangolása.

A fajok eltűnése az emberre is hatással van

A fajok eltűnésének következményei ráadásul sokszor nem azonnal jelentkeznek. Könnyen gondolhatnánk, hogy egy számunkra ismeretlen élőlény elvesztése nem változtat sokat a mindennapjainkon, hiszen gyakran észre sem vesszük, ha már nem találkozunk vele. A természetben azonban minden faj valamilyen szerepet tölt be. Előfordulhat, hogy más élőlények részben átveszik ezt a szerepet, de az is, hogy egy faj eltűnése további változásokat indít el az ökológiai rendszerben. A következmények attól függnek, milyen jelentősége volt az adott fajnak, és mennyire képes a környezete alkalmazkodni a hiányához. A biológiai sokféleség csökkenése tehát nem pusztán természetvédelmi veszteség, hiszen a természet működésének sérülése hosszabb távon a gazdaságra is hatással lehet.

Az agrárium és a természetvédelem közös érdeke

A veszélyeztető tényezők vizsgálatakor gyakran elsőként a mezőgazdaság kerül szóba, ugyanakkor szakmailag nem lenne helyes minden problémát kizárólag az agrárium számlájára írni. Magyarországon az egyik legsúlyosabb veszélyt az élőhelyek megszűnése, feldarabolódása és ökológiai állapotuk romlása jelenti. Különösen komoly probléma a vizes élőhelyek vízellátásának csökkenése és a tartós szárazodás. Az agrártájakon a fasorok, erdősávok, mezsgyék, gyepes területek és más természetközeli élőhelyfoltok eltűnése, valamint a tájhasználat intenzívebbé válása tovább szűkíti a fajok számára rendelkezésre álló életteret. Emellett az inváziós idegenhonos fajok terjedése, a környezetszennyezés és az emberi zavarás is jelentős veszélyt jelent.

A jó hír az, hogy ezeknek a problémáknak egy része megfelelő intézkedésekkel kezelhető. Ehhez azonban az agrárium, a természetvédelem és más érintett ágazatok együttműködésére van szükség. A mezőgazdaságban már most is érzékelhető egyfajta szemléletváltás, hiszen az éghajlati és környezeti szélsőségek miatt számos korábban megszokott termelési gyakorlatot újra kell gondolni. A precíziós gazdálkodás és az új mezőgazdasági technológiák több olyan lehetőséget kínálnak, amelyek a termelés hatékonyságának javítása mellett a biológiai sokféleség megőrzését is segíthetik. Meggyőződésem, hogy a gazdálkodás és a természetvédelem céljai nem szükségszerűen állnak egymással szemben, a megfelelő megoldások megtalálásához azonban párbeszédre és közös gondolkodásra van szükség.

A természetvédelem mindannyiunk felelőssége

A fajok megőrzése nem kizárólag az állam feladata. Természetesen fontos a megfelelő jogi és intézményi háttér biztosítása, de a mezőgazdaság, az erdészet, a vadgazdálkodás, a vízgazdálkodás, az ipar, a közlekedés és az önkormányzatok szerepe is meghatározó. A természetvédelmi célokat nem lehet kizárólag tiltásokkal és korlátozásokkal megvalósítani. A gazdálkodóknak nem elszenvedői, hanem partnereinek kell lenniük az intézkedéseknek, és olyan megoldásokat kell kialakítani, amelyek mellett a termelési szempontok és a természeti értékek megőrzése egyaránt érvényesülhet. A fajok védelme nem járhat a magyar mezőgazdaság ellehetetlenítésével, ugyanakkor a gazdálkodókat érdekeltté kell tenni az élőhelyek fenntartásában és helyreállításában.

A nagy intézmények és gazdasági szereplők mellett a civil szervezetek, vadásztársaságok, helyi közösségek, természetjárók és turisták szerepét sem szabad alábecsülni. A társadalmi szemléletformálás egyik legfontosabb kérdése ugyanis az, hogy mennyire ismerjük saját természeti értékeinket. Hány olyan hazai védett vagy fokozottan védett növény- és állatfaj él körülöttünk, amelynek még a nevét sem hallottuk, nemhogy felismernénk? Nehéz elvárni valakitől, hogy tudatosan óvjon egy élőlényt, ha nem tudja, hogyan néz ki, hol él, és milyen veszélyek fenyegetik. A zöld óvodák és ökoiskolák már sokat tesznek azért, hogy a fiatalabb generációk számára a természet tisztelete természetes értékké váljon, de a természetismeretnek az iskolai környezetből a mindennapokba is át kell kerülnie.

Ehhez akár egészen egyszerű, kreatív megoldások is hozzájárulhatnának. Érdekes kezdeményezés lenne például, ha kevésbé ismert hazai védett és fokozottan védett fajok fényképei jelennének meg különböző tömegtermékek, például csokoládék, üdítők vagy túracipők csomagolásán. Egy rövid ismertető és egy QR-kód segítségével az érdeklődők további információkat is megtudhatnának az adott élőlényről. Egy ilyen apró ötlet is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki felfigyeljen egy addig ismeretlen fajra, és közelebb kerüljön a természetvédelem ügyéhez. A védett fajoknak ugyanis nemcsak jogi oltalomra, hanem ismertségre is szükségük van.

A természet megőrzésének jelentősége végül jóval túlmutat a fajok és élőhelyek védelmén. A mai digitális világban szinte folyamatos információs terhelés ér bennünket, az állandó értesítések és a figyelmünkért versengő tartalmak mellett pedig egyre nagyobb szükségünk van olyan környezetre, ahol megpihenhetünk és feltöltődhetünk. A természet ezt a lehetőséget is megadja számunkra. Bármennyire különböző módon viszonyulunk hozzá, bármilyen eltérő célokkal használjuk is, a jövője közös ügyünk. A biológiai sokféleség megőrzése nem csupán szakmai feladat vagy társadalmi elvárás, hanem saját életfeltételeink és a következő generációk jövőjének egyik alapja.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM