A kárókatona, vagy más néven a kormorán egy világszerte elterjedt vízimadárfaj, amelyet főleg nagy étvágya és halpusztító szokásai tettek ismertté. Magyarországon védett fajnak számít.
A kárókatona (Phalacrocorax carbo) a kárókatonafélék családjába, a madarak osztályába és a szulaalakúak rendjébe tartozó madárfaj. Táplálékának nagy részét a halak teszik ki, így a halgazdaságok és a halágazat igazi kártevőként tekint rá. A helyzetet nehezíti, hogy a kárókatona Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. A mezőgazdasági kártétele miatt időről időre engedélyezik a hazai állományok gyérítését.
A kárókatona életmódja
A kárókatona, ellentétben más vízimadarakkal nem a vízen, hanem a szárazföldön pihen. Ilyenkor magasabb helyeket, például sziklákat vagy ágakat keres. Mikor a madarak elhagyják a vizet és kirepülnek a szárazföldre, megrázzák a tollaikat, és szárnyaikat kinyitják, hogy tollazatuk gyorsabban száradjon.
A kárókatona elterjedése
A kárókatona minden kontinensen jelen vannak, kivéve az Antarktiszt. A legtöbb faj a trópusokon és a déli mérsékelt öveken él. Kifejezetten sok fajuk él Kanadában, Közép- és Észak-Ázsiában azonban egyáltalán nem találhatóak meg. A kárókatona a tengereken, a partokon, valamint a belföldi vizekben is előfordul. Egyes fajok csak a belföldi vizeknél élnek, de mindegyik élőhelyük egyformán lakott a részükről. A belföldi vizek közé tartoznak a folyók, tavak, főleg halastavak.
A kárókatona táplálkozása
A kárókatona fő táplálékát (50%-át) a halak jelentik, de egyes fajok táplálkoznak még más vízi állatokkal is, mint például csigákkal, kagylókkal és férgekkel, valamint néha hüllőkkel és kétéltűekkel. A halak közül leginkább az 5-25 centiméter hosszúakra vadásznak, de ritkábban az akár 60 centiméteres halakat is elfogyasztják. Vadászni zuhanással vagy egy kis ugrással szoktak és a zsákmányt felhozzák a felszínre. Általában magányosan vadásznak, de egyes fajok csoportokban is.
A kárókatona fajtái
A kárókatonafélék családjába jelenleg két nem tartozik: a Microcarbo Bonaparte, amelyhez 6 fajt sorolnak, és a Phalacrocorax Brisson, a kárókatonafélék típusneme, 32 ide tartozó fajjal.
A kárókatona szaporodása
A kárókatonák jellemzően telepekben fészkelnek, amelyek tíztől akár százezer párig is kiterjedhetnek. Gyakran fészkelnek egy helyen más vízi madarakkal is. A fészkelőhelyeket a hímek választják ki, ezek fajtól függően lehetnek sziklák, tengerpartok vagy fák. A hímek szárnyukat csapkodva és világos torkukat mutogatva csalják magukhoz a tojókat. Néha előfordul, hogy két évben ugyanazzal a tojóval párosodnak a hímek, de általában minden évben másikkal. A fészkeket mindkét szülő építi, egyes fajoknál ez csak egy üres homokföldbe kiásott mélyedés, más fajoknál algákból, iszapból és ürülékből készült fészek. Egyes esetekben ugyanazt a fészket használják a következő évben is. Fészekaljuk 2-3 fehér tojásból áll (ritkán 4), amelyet 23-35 napig költenek. Az utolsó tojásból kikelt fiókák gyengébbek, mint az idősebb testvéreik, ezért szinte mindig meghalnak az első három napban.
A veszettség heveny, idegrendszeri tünetekkel járó, vírusos eredetű betegség, amely az agy- és a gerincvelő gyulladását okozza.
A nagy számban jelen lévő kormoránok jelentős károkat okoznak, a Balatonnál tapasztalt problémák más vízterületeken is jelentkeznek.
A Balaton halállományának védelme egyre nagyobb kihívást jelent a helyi szakembereknek, kiélezett a küzdelem.
A gazdák védelmét és kiszámítható piaci körülmények kialakítását sürgette Nagy István agrárminiszter Luxembourgban.
A körülmények nem ideálisak a gyérítésre, mert a hőmérséklet még nem csökkent le annyira, hogy a tározótér vízterületei befagyjanak.
A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége szeptember elejétől február végéig több száz kormoránt lőtt ki.
A takarmányárak emelkedése és az alapanyagok bizonytalansága nehéz helyzetet teremt, de a legelők és a kaszálók hozama is egyre alacsonyabb.
A modern mezőgazdaság egyik legfontosabb kihívása, hogy miként lehet összeegyeztetni a termelés hatékonyságát a környezeti fenntarthatósággal.
Az idei körülmények az illatosabb fajtáknak kedveztek, tiszta ízű, jó zamatú borok születhetnek idén.
A szakaszos termesztés a kulcsa annak, hogy ne egyszerre, hirtelen ömöljön ránk a termés.
A veszettség heveny, idegrendszeri tünetekkel járó, vírusos eredetű betegség, amely az agy- és a gerincvelő gyulladását okozza.
A búzatermesztés alapvető jelentőségű Magyarországon, egyszerre gazdasági húzónövény, élelmezési alap, vidékfejlesztési eszköz és a mezőgazdasági hagyományok része.
