Laborok falai között ragadnak a hazai fejlesztések: pénzhiány és kishitűség is hátráltatja az áttörést

Laborok falai között ragadnak a hazai fejlesztések: pénzhiány és kishitűség is hátráltatja az áttörést

Miért ragadnak a magyar kutatási eredmények a laborok és az egyetemek falai között? Milyen lépésekre, változásokra van szükség ahhoz, hogy még több tehetséges magyar fiatal kapjon lehetőséget a deep tech élvonalában? Ezekről a kérdésekről is szó esett a Portfolio Deep Tech 2026 konferenciáján, amelyen egyetemi és vállalati K+F-vezetők, alapítók, befektetők és nemzetközi technológiai szereplők is részt vettek.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Magyarországon számos ígéretes kutatási eredmény születik, ezek egy része azonban soha nem jut el a piaci hasznosításig, melynek egyik legfőbb oka a finanszírozás hiánya – hangzott el a Portfolio Deep Tech 2026 konferencia panelbeszélgetésén. Amint arra Kovács Marcell, a Budapesti Corvinus Egyetem EKÖP ösztöndíjas kutatója rámutatott, az Egyesült Államokban például négyszer annyi tőkét fektetnek startupokba, mint Európában. Ott ugyanis a befektetők kockázatvállalási hajlandósága nagyobb, miközben az európai innovációs ökoszisztémában nehezebb olyan jelentős tőkét bevonni, amely egy fejlesztés felfuttatásához szükséges. 

A magyar egyetemeken "Q1 fetisizálás" van

A finanszírozás azonban nem az egyetlen probléma. A magyar felsőoktatásban és a magyar kutatói szférában továbbra is túlságosan nagy súlya van a publikációs teljesítménynek, különösen a rangos nemzetközi folyóiratokban megjelenő, Q1 szintű tanulmányoknak. Ez a szemlélet azonban háttérbe szoríthatja a szabadalmakat, a piaci hasznosítást, az innovációs tapasztalatokat és az ismeretterjesztő tevékenységet, miközben egy kutatás valódi értéke nem feltétlenül a publikációk számában mérhető. 

Ha Magyarország erősíteni szeretné pozícióját a deep tech nemzetközi élvonalában, akkor a kapcsolatépítés és az együttműködés terén is bőven van hova fejlődni, sőt a panelbeszélgetésben Szabó Réka űrmérnök, alkalmazott matematikus, a svájci CERN kutatója a kishitűséget és a kudarctól való félelmet is visszatérő problémaként említette a magyarok részéről.

Nincs kommunikációs képzés a tudományos és mérnöki pályákon

Mint elhangzott, a tudománykommunikációs készségek fejlesztése sem kap megfelelő hangsúlyt a tudományos és mérnöki képzéseken, holott egy kutatási eredmény közérthető bemutatása nemcsak a szélesebb nyilvánosság elérését segítheti, hanem a pályaválasztás előtt álló fiatalok megszólításában is kulcsfontosságú, sőt új ipari partnereket és finanszírozási lehetőségeket is teremthet. Ezt igazolja Halmai Mónika vegyészmérnök, a BME Alkaloidkémiai Kutatócsoport PhD-hallgatójának példája is, aki több éve foglalkozik potenciális daganatellenes hatású hibridmolekulák tervezésével, szintézisével és biológiai hatásuk vizsgálatával, az első időszakban azonban nem érkeztek felé megkeresések, amik szükségesek lettek volna ahhoz, hogy tovább vigye a kutatást.  

Szerencsémre tavaly bekerülhettem a Tudományos Nagykövetek közé. Ennek keretében egy kicsit hallathattam a hangomat, előadhattam másoknak, hogy én mivel foglalkozok, így azóta sokkal több megkeresést kaptam, és sokkal több kapcsolatot is tudtam kialakítani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közelebb kell vinni az egyetemeket az iparhoz

A beszélgetés résztvevői szerint a megoldás egyik kulcsa az egyetemek, az ipar és a szakpolitika közötti együttműködés erősítése lehet, de az előrelépéshez a teljesítmény értékelésében is változásra lenne szükség. A tapasztaltabb szakembereknek pedig nemcsak mentorálniuk kellene a fiatalokat, hanem a fontos döntési helyzetekben azzal is támogatniuk kellene őket, hogy előléptetéseknél vagy pályázatoknál jobban kiállnak mellettük. A nemzetközi versenyképességhez pedig arra is szükség van, hogy a magyar kutatók és vállalkozások ne csak hazai vagy regionális léptékben gondolkodjanak, hanem merjenek globális célokat kitűzni.

Legyen szó precíziós gazdálkodásról, robotikáról, új növényfajtákról vagy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő technológiákról, a fejlesztések önmagukban nem elegendők: el is kell jutniuk a termelőkhöz. Ehhez a kutatók, az egyetemek, a technológiai vállalkozások és a gazdálkodók közötti szorosabb együttműködésre, valamint a fejlesztések gyakorlati bevezetését segítő finanszírozási háttérre is szükség van.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM