MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A magyar baromfiágazat teljesítménye kifejezetten kedvezően alakult 2026-ban. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) vágási statisztikai adatai szerint az év első kilenc hónapjában 626 ezer tonna élősúlyú baromfit vágtak le Magyarországon, ami 14,8 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A bővülés elsősorban a csirke- és pulykavágások emelkedésének volt köszönhető: vágócsirkéből 474 ezer tonna került a vágóhidakra, 10,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, míg a vágópulyka mennyisége 60 ezer tonnára nőtt, ami 11,3 százalékos emelkedésnek felelt meg.
A termelés növekedése a külkereskedelmi adatokban is tükröződött. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 25 százalékkal, 204 ezer tonnára emelkedett 2026 januárja és szeptembere között. Ezen belül a csirkehús kivitele 20 százalékkal, 145 ezer tonnára, a pulykahúsé pedig 15,5 százalékkal, csaknem 21 ezer tonnára bővült. A magyar baromfihús legfontosabb célpiacai Lengyelország és Románia voltak, ami jól mutatja a térség meghatározó szerepét a hazai ágazat értékesítésében. Az export erősödésével párhuzamosan az import visszaesett.
A csirkehús importja 21 százalékkal, 29 ezer tonnára mérséklődött, míg a pulykahúsé 7 százalékkal, 2,4 ezer tonnára esett vissza. A legnagyobb mennyiségű baromfihús továbbra is Lengyelországból érkezett. A kivitel jelentős növekedése és a behozatal csökkenése egyaránt a magyar baromfiágazat külpiaci pozíciójának erősödésére utal.
Az európai uniós folyamatok szintén a baromfihús-kereskedelem élénkülését mutatták. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU27 baromfihúsexportja 2026 januárja és júliusa között 2 százalékkal, 1,2 millió tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legfontosabb célországok az Egyesült Királyság és Ghána voltak, amelyek együttesen a közösségi kivitel 44 százalékát fogadták. Miközben a brit piacra irányuló szállítások 2 százalékkal csökkentek, a Ghánába irányuló export 30 százalékkal bővült. Az uniós import ennél jóval dinamikusabban, 16 százalékkal, 662 ezer tonnára emelkedett. A behozatal meghatározó forrásai Brazília, Ukrajna, Thaiföld és az Egyesült Királyság voltak, ahonnan összesen 614 ezer tonna baromfihús érkezett.
Mérséklődő árak a baromfipiacon
Az árak alakulása ugyanakkor már vegyesebb képet mutatott. Az egész csirke uniós átlagára 2026 első 45 hetében 292 euró volt 100 kilogrammonként, ami lényegében megegyezett az előző év azonos időszakának árszintjével. Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára ezzel szemben 6,6 százalékkal, kilogrammonként 418 forintra csökkent az év első 45 hetében. A vágópulyka esetében ellenkező irányú folyamat érvényesült: a termelői ár 10,8 százalékkal, 712,6 forint/kilogrammra emelkedett. A feldolgozott csirkehúsok ára viszont általánosan mérséklődött. A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 1874 forint, a csontos csirkemellé 1182,4 forint, a csirkemellé összességében 1781,9 forint, míg a csirkecombé 833,4 forint volt kilogrammonként. Ezek az értékek 7-9,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől.
Jelentős árzuhanás a sertéspiacon
A sertéságazatban ezzel szemben egyértelműen az árak visszaesése határozta meg a piaci környezetet. Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertések vágóhídi belépési ára 2026 októberében 1,50 euró/kilogramm hasított hideg súly volt, ami 16,1 százalékos csökkenést jelentett az előző év azonos hónapjához képest. A gyengülő ártrend a 46. héten is folytatódott: az uniós sertéspiacon meghatározó vállalatok és vágóhidak többsége ugyan nem módosított az átvételi árakon az előző héthez képest, azok azonban átlagosan 25,5 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől.
A magyar sertéságazat külkereskedelmi adatai szintén vegyes képet mutattak. A KSH statisztikái szerint Magyarország élősertés-kivitele 15,8 százalékkal, 23,4 ezer tonnára csökkent 2026 januárja és szeptembere között, miközben az élősertés-behozatal 4,8 százalékkal, 33,5 ezer tonnára mérséklődött. A sertéshús exportja mennyiségben enyhén, 1,8 százalékkal, 116,1 ezer tonnára emelkedett, értéke azonban 19,7 százalékkal csökkent. Hasonló folyamat rajzolódott ki az importnál is: a behozatal volumene lényegében változatlanul 74 ezer tonna körül alakult, értéke viszont 20,8 százalékkal esett vissza.
A hazai termelői és fogyasztói árak alakulása még közvetlenebbül jelezte a sertéspiac nehézségeit. Az AKI PÁIR adatai szerint a magyar termelésű vágósertés termelői ára 2026 októberében áfa és szállítási költség nélkül 521 forint/kilogramm hasított meleg súly volt, ami 23,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi átlagtól. A feldolgozói értékesítési árak is követték a csökkenő tendenciát: a darabolt sertéshúsok, köztük a karaj, a tarja és a comb ára átlagosan 13,8 százalékkal mérséklődött. A fogyasztók számára is érzékelhetővé vált az árcsökkenés, hiszen a rövidkaraj fogyasztói ára 13,1 százalékkal, a sertéscombé pedig 12,2 százalékkal volt alacsonyabb a vizsgált időszakban.















