Keserű év vár ránk, ha most nem figyelünk erre
A hagyomány szerint egy évig éhezik az, aki Márton napján nem eszik libát és nem iszik újbort.
Az agárkosbor egy védett növény, ami a kosborfélék családjába tartozik. Hívják még agár kosbor, agár sisakoskosbornak vagy agármonynak.
Az agárkosbor jellemzői
Az agárkosbor a hegyi réteken, szikeseken, homoki réteken élő, gömbölyded ikergumójú faj. Tőlevelei keskenytojásdadok, a szárlevelek lándzsás–tojásdadok, utóbbiak a szárat körülölelik, fokozatosan kisebbednek. Külső lepellevelei sisakot formáznak, zöldesen vagy barnásan erezettek. A mézajak bíborszínű, három rövid karéjú, pettyezett, közepén világosabb. Az agárkosbor évelő 20-25 cm-es védett növény. Leggyakoribb kosborfajunk. Azonban az Alföld területén élő állománya jelentősen visszaszorult, így leginkább középhegységeinkben és az ország nyugati részén található nagyobb egyedszámban. Áprilistól májusig virágzó mediterrán származású közép-európai faj, leginkább száraz gyepekben, legelőkön található.
A hagyomány szerint egy évig éhezik az, aki Márton napján nem eszik libát és nem iszik újbort.
Az emberi hajszálnál ezerszer kisebb nanorészecskék új dimenziót nyitnak az agráriumban.
2021-re teljesen kiszámíthatatlanná vált a mezőgazdasági termelés Magyarországon.
A korábban ismert eseteknél jóval több ember fertőződhetett meg madárinfluenzával Amerikában.
2023-ban csaknem 8 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
Mint arról már sokan értesültek, megjelent a következő öt évre szóló Ökológiai Gazdálkodás Támogatása (ÖKO) pályázati felhívás.
Az aszály az idei évben is kihívások elé állította a magyar gazdákat, ahogyan a dél-kelet európai országok kukoricatermelőit is.