A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
A közhiedelemmel ellentétben a Z generáció tagjai rendszeresen főznek magukra, túlnyomó többségük fogyaszt húst, a fehérje pedig központi szerepet tölt be az étrendjükben.
Nem csak a termést, de az agrárium utánpótlását és a családi gazdálkodói modellt is veszélyezteti az aszály.
Hátrányos helyzetű gyerekek termelnek élelmiszert, többen közülük gazdák akarnak lenni a jövőben.
A magyarok közel háromnegyede elismeri, hogy akár az életmódján is változtatnia kell majd.
Tíz éves lett a világ borászatát interaktív módon bemutató Cité du Vin - Bordeaux-ban járt az Agrárszektor.
A vidéki generációs megújulást sokan leegyszerűsítik a fiatal gazdák kérdésére, pedig a valóság ennél jóval összetettebb.
Változó ízléssel és súlyos növényvédelmi problémákkal küzd a magyar borágazat, de mi lehet a kiút?
Az Y és Z generáció kétharmada fogyaszt bort valamilyen gyakorisággal, miközben a magyar borokat jóval többen választanák a külföldieknél.
Egy négyfős háztartás esetében az élelmiszer-pazarlás éves szinten átlagosan 160 000 forint veszteséget jelent.
Korábban még egyetlen magyar egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé.
Bár javul a helyzet, továbbra sem tartozik a legjobban fizetett ágazatok közé a mezőgazdaság.
A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
Életpályamodellt hirdetett, és az élelmiszeripar stratégiai szerepéről beszélt Lázár János Mezőhegyesen.
Hatást szeretnének elérni, az agrárium viszont sokuk szerint még mindig egy sáros, elavult szakma.
Az elmúlt években egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a magyar mezőgazdaság egyik legsúlyosabb kihívása az ágazat elöregedése.
A DélKerTÉSZ fő exportpiacai a közép-kelet-európai régióban találhatók, miközben a hazai piacon is egyre népszerűbbek a termékeik.
Az EU CAP Network idén is elkészítette éves felmérését a generációváltás szempontjából kiemelkedő jelentőségű tényezőkről.
Robbanásszerűen terjed Magyarországon az aranyszínű sárgaság, és a borászatok ma talán nagyobb veszéllyel néznek szembe, mint az elmúlt évtizedben bármikor.
Bár a pályakezdés nem minden esetben egyszerű az agráriumban sem, egyáltalán nem lehetetlen a helyzet.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
