Már a haltermelésbe is jönnek a vendégmunkások?
Nincs más út az ágazat előtt, kénytelenek lesznek távoli országokból dolgozókat toborozni.
A borsó leginkább zöldségként és állateledelként kerül felhasználásra Magyarországon és a legtöbb veteményesben is megtalálható. Itt van minden, amit a termesztéséről tudni kell.
A zöldborsót már időszámításunk előtt 4-5000 évvel is termesztették Közép-Ázsia központi és déli területein, majd neolitikus kultúrákkal terjedt el Európában. A magyarok még a vándorlás idején ismerhették meg először, és azóta is előszeretettel fogyasztják. Gazdasági szempontból nézve Magyarország az egyike az Európai Unió három legnagyobb zöldborsótermelőjének, ráadásul 42,1 ezer tonnával hazánk a legnagyobb zöldborsókonzerv-exportőr az EU27 belső piacán.
A zöldborsó termesztése és ápolása
A zöldborsó nem melegigényes, és korán, már márciusban elvethető, de fagyos időben nem ajánlott, hiszen könnyen megtámadhatják a gombás betegségek, de túl későn sem szabad vetni, mert a nyári melegben már nem terem kielégítően a zöldségünk. A borsó vetésének ideje március, és mivel hidegtűrő növény, ezért a tavaszi vetések sorát vele szoktak kezdeni. A fagyos időkben azonban kockázatos elvetni, a mag ugyanis elfeküdhet, és gombás betegségek támadhatják meg. Ilyenkor fontos szerepe lehet a gombaölő szerrel csávázott vetőmag használatának. A kifejtő borsók elvileg jobban bírják, ha hideg talajba vetik őket, így akár már március elején elvethetnék őket, a fagyban azonban hamarabb vénülnek. Ezzel szemben a velőborsó vetésének csak március végén jön el az ideje, kérdés azonban, hogy mikor és mennyire lehet rámenni a gépekkel a talajra, és mennyire lehet azt előkészíteni a vetésre. Ugyanakkor, ha az idő engedi, célszerű korán vetni a zöldborsót, mert a nyári hőségben már nem hoz úgy termést, és a minősége sem lesz optimális.
A borsó nagy fényigényű növény, árnyékban nem fejlődik megfelelően. A nagy meleget és a vízhiányt azonban rosszul viseli, ezért erre mindig oda kell figyelni. A borsó mészigényes növény, ezért mindig olyan talajba kell ültetni, amely kellő mennyiségben tartalmaz meszet. A borsót a szabadföldbe vetik, legalább 5-6 centiméter mélyre. Fontos a tőtávolság, nem szabad hagyni, hogy a tövek megfojtsák egymást, így az 5 centimétert érdemes meghagyni két tő között, a 10 centiméter viszont már sok. Lehetővé kell tenni, hogy a borsónövények egymásnak támaszkodva idővel befedjék a talajt, ami egyrészt gátolja a gyomosodást, másrészt óvja a talaj víztartalmát.
A kikelt borsónövénykéket mindig meg kell kapálni, és a gyomirtás is fontos. A borsó futónövény, ezért fontos, hogy legyen mire támaszkodnia vagy felkapaszkodnia, ez lehet akár karó, vagy a karók között kifeszített madzagpár, de ha kerítés mellé vetjük, az is jó megoldás. A hüvelyek szedését akkor érdemes elkezdeni, amikor a borsószemek már elérték a megfelelő nagyságot, de még kellően zsengék.
A zöldborsó betegségei
A borsót számos gomba és baktériumos eredetű betegség mellett a vírusok is jelentős mértékben veszélyeztetik, ilyen például a borsómaggal átvihető mozaikvírus. A legjellemzőbb tünetek a növények növekedésgátlásában, a levelek sodródásában, valamint a virágok és hüvelyek torzulásában nyilvánulnak meg. Emellett a fertőzött növények magvai erősen elszíneződhetnek, illetve a maghéj is felrepedhet.
Közönséges mozaikvírus: súlyosabb fertőzés esetén a termésveszteség akár 50%-os is lehet. Onnan ismerhető fel, a fertőzést követő hetedik nap után igen jellegzetes érkivilágosodást lehet megfigyelni. A levélerek között sötétzöld, sárga foltok keletkeznek, komolyabb tünetek esetén a levelek sárgulnak is, de nem ritka a levéldeformáció is.
Levélsodródás vírus: igen komoly vírusról van szó, olyannyira, hogy 60-80%-os termésveszteséget is okozhat. Könnyű felismerni, hiszen, ahogyan a neve is említi, a beteg növények levelei erősen klorotizálódnak, és az erek mentén zöld elszíneződést mutatnak, valamint erősen sodródnak.
Nincs más út az ágazat előtt, kénytelenek lesznek távoli országokból dolgozókat toborozni.
Az élővilág minden szegmensét, a növény- és állatvilágot egyaránt erőteljesen megviselte a háború Ukrajnában.
A tavaszi vetési munkálatok során a megszokottnál jóval több mezőgazdasági géppel találkozhatunk a közutakon.
A technológia nem csak az öntözésre figyelmeztet, javaslatokat ad a népszerű házasításokra is.
A lézeres madárijesztők jelenthetik a megoldást a kártevő madarak ellen a szántóföldeken.
Az erre hivatott készítmények kijuttatását rugalmasan igazíthatjuk a gyomflórához a napraforgó különböző fenológiai stádiumában. A megoldásokért kattintson!
SMART DENSITY technológia mindenféle bálázási körülmények mellett CLAAS VARIANT bálázóval
A JDLink™ már több mint 10 éve biztosítja a John Deere gépek adatainak elérhetőségét.