Hónapok óta téma a 2022-ben szigorított kata-rendszer átalakítása. Kármán András pénzügyminiszter már idén júniusban megerősítette a 2027-es bevezetést, szeptember 27-én pedig Magyar Péter osztott meg újabb konkrétumokat a tervezett adónemről. A legfontosabb változás a jelenlegi szabályokhoz képest az, hogy a kisadózók újra számlázhatnak cégeknek és szervezeteknek, ami a korábbi szigorítás óta nem volt lehetséges. A jogosulti kör is jelentősen bővül, hiszen a főállásúak mellett a mellékállású vállalkozók, az egyetemisták és a nyugdíjasok is választhatják majd ezt az adózási formát. A bejelentés alapján ez a nyitás több mint százezer új belépőt hozhat a rendszerbe.
Az éves bevételi értékhatár a jelenlegi 18 millióról 19 millió forintra nő. Bár a konkrét havi fizetendő összegről még nem született döntés, a tervek szerint a mostani 50 ezer forintos tételes adó egy vagy két lépcsőben emelkedni fog. Ennek célja, hogy a kisadózók nyugdíj- és társadalombiztosítási jogosultságai érdemben javuljanak, hiszen a jelenlegi befizetés rendkívül alacsony, mindössze havi 108 ezer forintos ellátási alapot biztosít. A havi adó mértéke akár 60, 75 vagy 100 ezer forint is lehet, ami éves szinten a mostani 600 ezer forinthoz képest már jelentős terhet, akár 1,2 millió forintos adófizetési kötelezettséget jelentene.
Az új rendszer kialakításának legnagyobb kihívása továbbra is a bújtatott foglalkoztatás elkerülése lesz. Mivel a céges számlázás újra engedélyezetté válik, olyan szabályokra lesz szükség, amelyek megakadályozzák, hogy a munkáltatók ismét tömegesen váltsák ki a tényleges munkaviszonyt vállalkozói szerződésekkel. A GKI Gazdaságkutató korábbi elemzése szerint a rugalmasabb kata összességében akár 300-350 ezer vállalkozót is érinthet, különösen az informatika, a fordítás, a tanácsadás és a kreatív iparágak területén. Azt azonban, hogy a megnyíló lehetőséggel ténylegesen hányan élnek majd, alapvetően az új adómérték és a számlázási feltételek végleges formája dönti majd el.












