A brazil baromfihús behozatala idén robbanásszerűen megnőtt, így a volumen már az év első kilenc hónapjában meghaladta a tavalyi teljes mennyiséget. A háttérben egy szabályozási kiskapu áll, ugyanis az uniós jogszabályok ugyan szigorították az importált húsokra vonatkozó antimikrobiális szerek használatát, de a 2026. szeptember 3-i határidő előtt kiállított bizonyítvánnyal rendelkező szállítmányok még beléphettek az EU-ba. A brazil exportőrök ezt kihasználva hatalmas mennyiségű árut hoztak be a határidő lejárta előtt. Bár ezek a tételek közvetlen élelmiszer-biztonsági kockázatot nem jelentenek, döntő részük nem felel meg az új, szigorúbb uniós normáknak, ami komoly versenyhátrányba hozza a közösségi szabályokat betartó európai gazdákat.

A feszült helyzet ellenére az Európai Bizottság a tervek szerint a napokban, november 16-17-én szavaztatja meg a tagállamokkal Brazília hivatalos visszakerülését az exportra jogosult országok listájára. Az AVEC határozottan ellenzi a lépést, és a döntés elhalasztását kéri a tagállamoktól, köztük a magyar agrártárcától is. A szakmai szervezet szerint ugyanis a brazil ellenőrzési rendszer nem nyújt hiteles garanciát arra, hogy a takarmányok mentesek a tiltott szerektől, a keltetők felügyelete megfelelő, illetve hogy az EU-ba szánt állományokat az állatok teljes életciklusa alatt fizikailag is elkülönítik a más piacokra szánt szárnyasoktól.

A harmadik országokból érkező nyomást az egyre nyíló költségolló is súlyosbítja. Míg az európai termelőkre folyamatosan újabb és költségesebb állatjóléti, valamint környezetvédelmi terhek hárulnak – például az erdőirtási rendelet miatt dráguló takarmányszója –, a külső versenytársak sokkal enyhébb szabályok szerint működnek. Az AVEC november végén megjelenő tanulmánya szerint az EU termelési költséghátránya az olyan országokkal szemben, mint Brazília, Ukrajna vagy Thaiföld, a 2017-es 14-26%-ról mára 28-44%-ra nőtt. Az ágazat ezért azt követeli, hogy az unió addig ne vezessen be újabb kötelező előírásokat, amíg azokat nem tudja maradéktalanul számonkérni az importőrökön is.

Az európai piac és a fogyasztók védelme érdekében a szakmai szövetség négy azonnali intézkedést sürget. Ezek között szerepel a feldolgozott élelmiszerek és a vendéglátás területén az "EU / nem EU" származás kötelező feltüntetése, a vámkontingensek elosztásának uniós hatáskörbe vonása, a dél-amerikai importot korlátozó védőintézkedések életbe léptetése, valamint a thaiföldi baromfiipari engedmények további bővítésének elutasítása.

A hazai agrárgazdaság számára is létfontosságú, hogy az unió belső piacán tisztességes verseny uralkodjon, és az importált árukra kivétel nélkül ugyanazok az egészségügyi és nyomonkövetési szabályok vonatkozzanak, amelyeket a magyar termelőktől is szigorúan megkövetelnek.