A nagylevelű hárs főleg közép- és dél-európai elterjedésű, domb- és hegyvidékek fája és parkokba is gyakran ültetik. Hazai erdeinkben kis arányt foglal, elegyfaként van jelentősége.
A nagylevelű hárs jellemzői
A nagylevelű hárs a hárs-kőris sziklaerdő és törmeléklejtő erdők legtipikusabb elegyfaja. Inkább hegy- és dombvidéki faj, a levele például a többi hársnál vékonyabb, nagyobb intenzitású a párolgás, tehát nem kedveli a kontinentális száraz klímát. Félárnyéktűrő faj, emellett mészkedvelő, megkívánja a talaj magas tápanyagtartalmát. Faanyagának egyik fontos felhasználási területe a fafaragás, illetve gyógynövényként is felhasználják. Igen termetes fa, hiszen akár a 30-40 méteres magasságot is elérheti. Koronája fiatal korában kúpos, később boltozatosan magasra tör. Sudara szétágazik, ágai meredeken felfelé állnak, de a korona alsó részén a fa idős korában lehajlanak. A szinte talaj nélküli törmeléklejtőkön nemcsak szétterpeszkedő, a felszínen kígyózó gyökerei tartják meg, hanem lehajló ágai is meggyökeresednek és ágtörzzsé fejlődnek. Finom repedésekkel és hosszanti barázdákkal tarkított kérge sötétszürke vagy fakóbarna.
Elképesztő viselkedést figyeltek meg, ilyet korábban még soha nem dokumentáltak a kutatók.
A kertészkedés egyik alapelve, hogy lehetőleg ne hagyjuk fedetlenül a talajt, így ugyanis számos külső tényezőtől megvédhetjük.
A jó hír, hogy a sütőtökért idén sem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni: a piacon akár már kilónként 200-300 forintért is hozzájuthatunk.
A világ egyik legjelentősebb természetfotós versenyére, a GDT-re több mint 26 ezer nevezés érkezett.
Az idei év első nyolc hónapjában jelentősen csökkent a baromfi- és a sertéshúsok ára Magyarországon.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
