A nagylevelű hárs főleg közép- és dél-európai elterjedésű, domb- és hegyvidékek fája és parkokba is gyakran ültetik. Hazai erdeinkben kis arányt foglal, elegyfaként van jelentősége.
A nagylevelű hárs jellemzői
A nagylevelű hárs a hárs-kőris sziklaerdő és törmeléklejtő erdők legtipikusabb elegyfaja. Inkább hegy- és dombvidéki faj, a levele például a többi hársnál vékonyabb, nagyobb intenzitású a párolgás, tehát nem kedveli a kontinentális száraz klímát. Félárnyéktűrő faj, emellett mészkedvelő, megkívánja a talaj magas tápanyagtartalmát. Faanyagának egyik fontos felhasználási területe a fafaragás, illetve gyógynövényként is felhasználják. Igen termetes fa, hiszen akár a 30-40 méteres magasságot is elérheti. Koronája fiatal korában kúpos, később boltozatosan magasra tör. Sudara szétágazik, ágai meredeken felfelé állnak, de a korona alsó részén a fa idős korában lehajlanak. A szinte talaj nélküli törmeléklejtőkön nemcsak szétterpeszkedő, a felszínen kígyózó gyökerei tartják meg, hanem lehajló ágai is meggyökeresednek és ágtörzzsé fejlődnek. Finom repedésekkel és hosszanti barázdákkal tarkított kérge sötétszürke vagy fakóbarna.
A ribizli évszázadok óta a házikertek kedvelt gyümölcse, frissítő íze mellett kiemelkedő élettani hatásai is említést érdemelnek.
A kertészkedés legfontosabb titka sokszor egy föld alatti sötét világban fejlik, ami a lábunk alatt terül el.
Biztonságos a magyar alma vagy sem? Az Alapvetés podcast eheti adásában szakértők értékelik a nagy port kavart jelentést.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fagykárával álltunk szemben a 2025-ben, a hazai gyümölcstermés kétharmad-háromnegyed része veszett el.
Utánajártunk annak, hogy vajon tényleg megéri-e szóját termeszteni Magyarországon.
Egy halgazdaság technológiai áttörése
A tél során a repce számos stresszhatásnak lehet kitéve, ezért a korai és alapos felmérés segít időben reagálni.
