A rangsor élén Finnország és Svédország áll: míg a finneknél az ország teljes területének 74%-át, a svédeknél a terület 69%-át fedik le. A két északi ország előnye jelentős, hiszen területük nagyjából minden tíz hektárjából hét erdőnek számít. Montenegró és Szlovénia szintén a legerdősültebb államok közé tartozik, míg Izland, Írország és az Egyesült Királyság a lista végén található. Magyarország is a lista alsó harmadában található: hazánk a 22%-os erdőborítottsággal az európai országok közül a 32. helyen szerepel.
Több okra vezethető vissza az erdősültség mértéke
A különbségek mögött földrajzi, éghajlati és történelmi tényezők egyaránt meghúzódnak. Észak-Európában a boreális erdőöv, az alacsonyabb népsűrűség, valamint a mezőgazdasági terjeszkedést korlátozó hidegebb éghajlat kedvezett a nagy, összefüggő erdőségek fennmaradásának. Ezzel szemben Dánia vagy Hollandia termékeny síkságait évszázadok óta szántóföldek és települések foglalják el. A hegyvidéki országokban - például Szlovéniában, Ausztriában vagy a Balkán egyes részein - a meredek terepviszonyok nem kedveznek az intenzív mezőgazdaságnak, ami szintén magasabb erdőborítottságot eredményez.
Az erdőterületek alakulásában a szakpolitikai döntések is meghatározó szerepet játszanak. A fenntartható erdőgazdálkodás, a természetvédelmi programok és az erdőtelepítési kezdeményezések számos európai országban hozzájárultak az erdőborítottság megőrzéséhez vagy növeléséhez, míg több helyen a felhagyott mezőgazdasági területek természetes regenerációja is gyarapította a faállományt.
Európa erdői gyarapodó tendenciát mutatnak
A világ számos régiójával ellentétben Európa erdőterülete az elmúlt három évtizedben összességében növekedett. A nemrég közzétett, Európa erdeinek állapotáról szóló, 2025-ös jelentés szerint ez a tendencia folytatódik, bár egyes régiókban a növekedés üteme már lassul. Ugyanakkor az erdőtüzek, az aszályok, a viharok és a rovarkártevők okozta pusztítások egyre gyakoribbá válnak, így a klímaváltozás hatására az erdők ellenálló képességének növelése kiemelt szakpolitikai kérdéssé vált. Európa erdőségei tehát összterületüket tekintve továbbra is gyarapodnak, azonban az egészséges és ellenálló erdei ökoszisztémák fenntartása egyre összetettebb feladatot jelent.












