Szeptember elejére már lassan tíz hónapja veszteséges a sertéstartás, amely érdemben kihat a termékpálya minden elemére - még ha eltérő módon is. A korábbi évek kedvező ártrendje megfordult és egyelőre tartósnak tűnik az az állapot, hogy az európai piacot pedig jelentős nyomás alatt tartja a kereslethez képest túlzott kínálat és a korlátozott exportlehetőségek sora. Bár kora őszre az európai átlagárak némileg stabilizálódtak, az áresés megállása önmagában még nem hozta el a jövedelmezőség helyreállását.

A jelenlegi helyzet ugyanis nem csupán egy alacsony árakkal jellemezhető időszak, hanem súlyos fedezeti válság. A gazdák bevételei már nem fedezik az állatok tartásához szükséges ráfordításokat. A sertéstartókat egyszerre terhelik a magas fix költségek – a munkaerő, az energia és az állatjóléti előírások betartása –, miközben a 2026-os aszály miatt a takarmányozás is egyre drágábbá válik. A vágósertéspiac összeomlása elkerülhetetlenül magával rántotta a malac-előállítókat is. Mivel a hizlalók veszteségesen működnek, egyre kevesebbet tudnak és hajlandóak fizetni a malacokért.

Bukó minden malacon

Jelenleg egy malac értékesítési ára 60 euró, vagyis nagyjából 21-22 ezer forint körül alakul. A gazdák számára nem az értékesítés hiánya okozza a nehézséget, hiszen a piac felszívja a kínálatot, hanem az, hogy a felvásárlási ár meg sem közelíti az önköltséget

- mondta el az Agrárszektornak Raskó György agrárközdgazdász, akinek malacnevelésben is van érdekeltsége. A jelenlegi helyzetben a termelők paradox módon azzal járnának a legjobban, ha minél kevesebb állatot nevelnének, mivel minden egyes eladott példány tovább növeli a veszteséget.

Ez a veszteség nem is kevés: forintban számolva hozzávetőleg 4 ezer forint a deficit minden egyes malacon. A veszteség mértéke szektorszinten is komoly finanszírozási terhet jelent, hiszen 10 ezer értékesített malac után már több mint 40 millió forintnyi veszteséget jelent a tevékenység - vagyis a nagyobb malacelőállító cégeknél már szemmel látható a kiesés.

Bár belföldi értékesítési problémák nincsenek, a korábbi, kiegyensúlyozottabb évekhez képest most ismét kiemelkedően sok malacot exportálnak Horvátországba – ahol jellemzően megsütve értékesítik őket a turistáknak –, ami a korábbi ágazati válságok mintázatát idézi.

Ahhoz, hogy a szektor fellélegezhessen és a termelés újra nyereségessé váljon, a felvásárlási árnak legalább 70 euró körüli szintre kellene emelkednie. 2026 őszén azonban egyelőre semmilyen piaci jel nem utal arra, hogy ez a fordulat a következő hónapokban bekövetkezne. Amíg az árak nem rendeződnek, a gazdaságok kénytelenek saját forrásaikból finanszírozni a veszteséges működést.

Tartós hatással kell számolni

Ezzel rendkívül nehéz, paradox helyzet alakult ki, hiszen a jelenlegi sertésárak mellett a malac már túl drága a hizlalónak ahhoz, hogy nyereséget termeljen, miközben a malac-előállítónak már túl olcsó ahhoz, hogy fedezze a saját tenyésztési és tartási költségeit. Mivel a biológiai folyamatokat nem lehet gombnyomásra leállítani, a tenyésztők hónapok óta az önköltségi ár alatt kénytelenek értékesíteni az állatokat.

Ha ez az állapot tartósan fennmarad, az a kocaállomány csökkenéséhez és a hazai malac-előállítási kapacitás leépüléséhez vezethet, aminek a hatásai a sertésciklus lassúsága miatt hosszú távon is velünk maradnak.

A gazdasági nehézségeket tovább tetézik az állategészségügyi kockázatok. Júniusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a házisertés-állományban is megjelent az afrikai sertéspestis, majd később Somogy megyében is feltűnt a kór. Az ehhez kapcsolódó kereskedelmi korlátozások komoly veszélyt jelentenek a szektornak, amelynek az egyébként is fennálló árválsággal is meg kell küzdenie.