
Itt a háború váratlan hatása: ez óriási változásokat hozhat Magyarországon
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
A földimogyoró a kétszikűek osztályába a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozó faj. Neve ellenére nem a mogyoró nemzetség faja.
A földimogyoró jellemzői és felhasználása A földimogyoró Dél-Amerikából származik és a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Melegigényes növény, kedveli a napfényt olyannyira, hogy már gyenge árnyékban mattá válnak zöld levelei. A földimogyoró vízigénye közepes és változó, homokos talajok megfelelők a számára, nem igényel sok tápanyagot. A növény érdekessége, hogy a virágok megtermékenyülés után a földbe húzódnak és ott nevelik magvaikat. A világ földimogyoró termésének mintegy feléből mogyoróvaj készül, emellett a vitaminokban gazdag magjaiból fűszer és olaj is készül.
A földimogyoró Föld második legfontosabb olajnövénye az olajpálma után. A magban 40–50% olaj található, mely omega-3 zsírsavat nem tartalmaz. Az élelmiszeripar lisztté őrölve is felhasználja, de egészben natúr állapotban vagy pörkölve, sózva vagy akár mézzel is fogyasztható. Egyes húsételek mellé is jól passzol szósz vagy tört formában. A földimogyoró olajpogácsája és lombja magas értékű állati takarmányként hasznosítható.
A földimogyoró hatása a szervezetre A földimogyoró értékes összetevője a B-vitamin, az antioxidáns E-vitamin és a fitoszterol, amelynek gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak. Ez utóbbi miatt a kozmetikai ipar és a gyógyszeripar egyaránt felhasználja, a bőrszárazság, valamint ekcémás elváltozások enyhítésére is. A telítetlen zsírsavak az emberi szervezetbe jutva hormonokat termelnek, ezáltal fokozzák a zsíranyagcserét, támogatják az idegrendszer működését. Mindezek mellett a földimogyoró csökkenti a koleszterinszintet, segít szinten tartani a vércukorszintet, javítja a memóriát, magas a tápanyagtartalma és jól beilleszthető a diétás étrendekbe is.
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
Az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon.
Modernizáció és robotizáció nélkül a magyar élelmiszeripar nem tud versenyképes lenni.
A napenergia még jobban felértékelődhet az agráriumban, ráadásul a földterületek kettős célú hasznosításával diverzifikált árbevételre lehet szert tenni.
Elképesztően fontos és szükséges a versenyképesség növelése az élelmiszeriparban Magyarországon, hatalmas szerepet kaphat a digitalizáció.