A házisertésekben megjelent afrikai sertéspestis újabb komoly terhet jelent a magyar sertéstartók számára. Fitos Gábor szerint a korábbi vállaji eset után a Baranya vármegyei megjelenés különösen érzékenyen érinti az ágazatot, mivel azon a területen számos nagy sertéstartó telep működik, amelyek az új eljárásrend alapján 3-as típusú körzetbe kerültek. Ez rendkívüli kihívást jelent a gazdaságok számára, miközben az értékesítési árak miatt már eleve kritikus helyzetben vannak. Az elmúlt időszakban ugyan az egy-két házisertéses kitörést követően megállt a folyamat, de az ügyvezető igazgató szerint továbbra is kiemelten fontos a felkészülés annak érdekében, hogy újabb esetek ne alakuljanak ki.
Gyakorlatilag végleg megbénítja már az ágazatunkat az ilyen típusú további teher, hogy házi sertésben kitöréseket tapasztalunk
– fogalmazott az Agrárszektornak Fitos Gábor.
Romlik a helyzet: már Bács-Kiskunban is megjelent a rettegett kór
A járványvédelem területén ugyanakkor a szakember szerint van előrelépés. A sertésszövetség egy 180 kérdésből álló sertéstelepi minősítő rendszert, gyakorlatilag járványvédelmi auditot működtet, amelyet a hatóság is elfogadott. Az idei évben sok sertéstartó kérte az audit elvégzését, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a termelők mintegy 70 százaléka megfelelően teljesít a követelményeknek. Állatállományi szinten ez az arány még magasabb, mivel a nagyobb telepeknek egy esetleges fertőzésből származó károk miatt különösen erős az anyagi érdekeltségük a járványvédelemben. A kisebb és közepes termelőknél ugyanakkor nagyobb azoknak az aránya, akik nem tudnak minden minimálisan elvárt követelménynek megfelelni. Az látszik, hogy folyamatos az előrehaladás, az esetleges hibák javíthatóak, a sertéstartók jelentős része egyre jobban koncentrál a fokozott járványvédelemre.
A gazdák felkészültsége mellett azonban a környezet fertőzöttsége is meghatározó. Fitos Gábor szerint minél inkább terhelt egy adott terület afrikai sertéspestissel a vaddisznók oldaláról, annál nagyobb veszélyben vannak az ott működő sertéstelepek is. Éppen ezért szerinte nem elegendő kizárólag a telepeken szigorítani a járványvédelmi előírásokat, a vaddisznóállomány kockázatát is csökkenteni kellene. Teljes, 100 százalékos járványvédelem szerinte nem létezik, a biztonság növeléséhez egyszerre kell csökkenteni a környezeti kockázatot és következetesen betartani a telepi előírásokat.
100%-os járványvédelem nincsen. Tehát ahhoz, hogy egy telepet jól meg lehessen védeni, arra van szükség, hogy a környezetében csökkentsük a kockázatot, és maga a telep is mindent megtegyen azért, hogy a járványvédelmi előírásokat betartsa.
Az afrikai sertéspestis az exportlehetőségekre is komoly hatással van, igaz, a probléma nem új keletű. Magyarország már az első, vaddisznókban megjelent hazai ASP-esetek után elveszített bizonyos exportpiacokat, és Kínába azóta sem tud sertéshúst vagy abból készült terméket szállítani. Több harmadik ország elfogadta ugyan a regionalizációt, így bizonyos feltételek mellett továbbra is lehet exportálni, de ezek a lehetőségek korlátozottak és sérülékenyek. Fitos Gábor szerint az lenne különösen veszélyes, ha Magyarország olyan fertőzöttségi szintre jutna, mint Románia, ez intő példa számunkra, hogy erre a szintre nem juthatunk el, mert az exportlehetőségekről ebben az esetben le kellene mondani.
Váratlan segítség a sertéstartóknak? Ez mindenkit érint
A magyar ágazatra ráadásul nemcsak a hazai járványügyi helyzet, hanem a környező országok problémái is nyomást gyakorolnak. Szlovákiában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban is komoly küzdelem zajlik az afrikai sertéspestis ellen mind a vaddisznóállományban, mind a házisertések között. Az országhatárok pedig a vírus számára nem jelentenek akadályt, így Magyarország földrajzi helyzetéből fakadóan is jelentős járványügyi nyomás alatt van. Mindeközben az egész európai sertéságazat komoly túltermelési válsággal küzd. Fitos Gábor szerint ennek két fontos oka van: egyrészt Spanyolországban is megjelent az afrikai sertéspestis egy jelentős sertéstartó régióban, amire Kína több spanyol vágóhíddal szemben korlátozásokkal reagált, másrészt az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi viták is visszavetették az európai sertéshús exportját. Kína az elektromos autókra kivetett uniós vámokra a sertéshús esetében alkalmazott viszontvámokkal reagált, a két hatás eredményeként pedig jelentős túltermelés alakult ki az uniós piacon.
Magyarország az uniós termelésnek nagyságrendileg mindössze 2 százalékát adja, így Fitos Gábor szerint nem a magyar termelők okozták a kialakult helyzetet, mégis nagyon komoly elszenvedői annak. Kína lényegesen kevesebb sertéshúst vásárol az Európai Unióból, és más országok is visszafogták a felvásárlást, miközben az Európai Unió jelenleg a piacra bízza a helyzet kezelését. Ez a magyar termelők számára azért különösen súlyos, mert már tavaly szeptember óta önköltség alatt értékesítenek. A szövetség vezetője szerint az elmúlt időszakban az árak mintegy 20–30 százalékkal maradtak el az önköltségtől. Jelenleg az értékesítési ár nagyjából a takarmány költségét fedezi, miközben minden más kiadást a sertéstartóknak kell finanszírozniuk. Ennek következtében jelentős vagyonfelélés zajlik az ágazatban, és már nemcsak a kisebb és közepes, hanem a nagyobb termelők is veszélybe kerültek.
Ma kijelenthetjük, hogy az értékesítési ár az nagyjából a takarmányra elég. Minden mást a sertéstartóknak kell finanszírozni, nagyon komoly vagyonfelélés, a sertéságazat fejlődési lehetőségeinek a felélése zajlik.
Ezzel etetik a sertéseket a drága szója helyett: sokan állnak át a trükkre
Fitos Gábor szerint az elmúlt negyedévben a velük kapcsolatban álló sertéstartók mintegy 10 százaléka hagyott fel a tenyésztéssel. Elsősorban a kisebb és közepes gazdaságok kerültek olyan helyzetbe, amelyből nehéz visszafordulni, ugyanakkor a nagyobb termelők számára sem fenntartható sokáig a jelenlegi működés. A sertéstartásban ráadásul hosszú biológiai folyamatokról van szó, így egy kocatelep esetében nem lehet egyszerűen egyik napról a másikra alkalmazkodni a piaci környezethez.
A következő években ezért nemcsak a jelenlegi veszteségek jelenthetnek problémát, hanem az is, hogy a termelők elhalasztják vagy teljesen elhagyják a beruházásokat és fejlesztéseket. Fitos Gábor szerint olyan gazdákat is elveszíthet az ágazat, akik később már nem térnek vissza a sertéstartáshoz, miközben a vágóhídi és feldolgozói oldalon is konszolidáció várható, részben azért, mert nem lesz elegendő alapanyag, illetve annak ára és piaci helyzete is egyre nehezebben lesz értelmezhető. Fitos Gábor hozzátette, hogy a jelenlegi válság a következő három-öt évre is rányomhatja a bélyegét, és már most látható, hogy beruházások maradnak el, termelői kapacitások szűnnek meg, miközben az ágazatnak azzal is számolnia kell, hogy a kieső gazdálkodók egy része később sem tér vissza.
Ez a krízishelyzet már szedi az áldozatait, folyamatosan hagynak fel a termelők a sertéstartással. Minden tartalék elfogyott, finanszírozási oldalról óriási a teher, egyszerűen kritikus a helyzet. Veszélybe került a hazai önellátottság. Sürgős, Európai Uniós választ vár a sertéságazat!
