A nagyméretű nyári, úgynevezett vajretek ízletes, nedvdús, nem csípős és nem pudvásodik a belseje. Igen gyorsan nő, a kelés után kb. egy hónap múlva már fogyasztható.
A nyári retek jellemzői és termesztése
A tavaszi retek az egyik legkorábbi zöldség, a későbbi melegebb időszakban már nem fejlődik megfelelően. De vannak retekfajták, amelyeket egész évben lehet termeszteni - ilyen például a nyári retek, amit a tavaszihoz hasonlóan termesztenek. A talajjal szemben nem igényes, de nem szereti a frissen istállótrágyával trágyázott talajt. Ilyenkor a gumó hamar megreped, megkukacosodik, és kellemetlen ízűvé válik. Vetőmagját lehetőleg 5 x 15 cm tő- és sortávolságú sorokba, 1 centiméter mélyre vessük. Ügyeljünk, hogy vetés után jól öntözzük be a talaját. Ha a hőmérséklet 15 fok feletti, a növények 14 nap múlva kikelnek. A száraz, meleg időben oda kell figyelni a veszélyes kártevőjére, a földibolhára, ami kirágja a zsenge növény leveleit, aminek következtében csökken a levelek asszimilációs felülete. A retket ezen kívül a csíkos káposztabolha és a fekete káposztabolha is támadja. Tekintettel a növény igen rövid vegetációs időszakára, ebben az esetben is kerüljük el lehetőleg a vegyi védekezést, helyette inkább takarjuk le a növényt textíliával, így a nedvesség elpárolgását is korlátozhatjuk. Továbbá rendszeres öntözéssel is mérsékelhetjük a bolhák okozta károkat.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
