A jelenlegi gazdasági nyomás és a piaci bizonytalanságok elengedhetetlenné teszik a termelési hatékonyság növelését. A folyamatos járványügyi fenyegetések miatt a tenyésztők egyre inkább az életerős, alacsony elhullási arányú állományokat keresik - mondta el az eseményen Pecze László a Topigs Norsvin közép-európai ügyvezető igazgatója. Hozzátette: ezzel párhuzamosan az agráriumot sújtó krónikus munkaerőhiány is új irányba terelte a nemesítést, így a cél ma már olyan önállóbb, könnyen kezelhető állatok kitenyésztése, amelyek zökkenőmentesen illeszkednek a modern, automatizált technológiákhoz.

A genetika adja meg a választ

Az ügyvezető előadásában kitért arra is, hogy a szigorodó környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárások miatt a genetikai fejlesztések fókuszába a fajlagos takarmányértékesítés javítása és a nitrogénkibocsátás csökkentése került. Szintén meghatározóak a napjainkra alapvetővé vált állatjóléti elvárások, mint például a fialóketrec mentes tartásmód vagy az ép farok megtartása. Az egyre szélsőségesebb időjárás és a klímaváltozás okozta hőhullámok miatt a fokozott hőtolerancia és az általános ellenálló képesség növelése ma már kritikus tényező a tenyésztésben – derült ki a prezentációból.

Az ellátási láncok esetleges akadozása és az alapanyagárak ingadozása rugalmas rendszereket követel meg, a gyorsan változó fogyasztói igényeket pedig a kifejezetten a piacra szabott végtermékvonalakkal lehet a leghatékonyabban kiszolgálni.

A Topigs Norsvin megközelítése is rávilágít arra, hogy a sertésszektorra nehezedő nyomásra létezik megfelelő genetikai válasz. A céltudatos nemesítés és a folyamatos genetikai előrehaladás tehát már nem csupán a felmerülő nehézségek kezelésének eszköze, hanem a sertéstenyésztés fenntartható és stabil jövőjének alapja – jelentette ki Pecze László.

Erősebb uniós lépések kellenek

A magyar sertéságazat a PRRS-mentesítési program sikerével európai mintává vált, az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelem ugyanakkor rávilágít a jelenlegi uniós járványvédelmi szabályozás fenntarthatatlanságára. Az élelmezésbiztonság és az állatjólét összehangolásához elengedhetetlen az európai ASP-stratégia intelligens reformja, amely a szankciók helyett a megelőzésre, a kockázatalapú döntéshozatalra és a gazdák méltányos kártalanítására helyezi a hangsúlyt – fejtette ki az eseményen megtartott előadásában Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkára.

Kijelentette: Közép-Európa sertéshústermelésének meghatározó szereplőjeként Magyarország egyértelműen bizonyította, hogy a magas szintű állategészségügyi követelmények teljesítése a fenntartható gazdálkodás alapja. A hazai PRRS-mentesítési program – amely az ágazati szereplők, az állatorvosok és a tenyésztők szoros összefogásával valósult meg – egész Európa számára iránymutatóvá tette a magyar sertéstartást. Ez a siker megmutatta, hogy a betegségektől való mentesülés nem csupán elérendő cél, hanem a versenyképes és jövőálló termelés elengedhetetlen feltétele.

Búza László ugyanakkor az antimikrobiális rezisztenciát nevezte a kulcsproblémának, amelyet meg kell oldaniuk a piaci szereplőknek, hiszen ennek nem csupán állategészségügyi, hanem humán vonatkozásai is vannak.

Ha a termelők a legjobb antibiotikumot is választják, a baktériumok egy része akkor is túléli, mert rezisztens, amelyeket a fogyasztók aztán továbbadnak a szeretteiknek is – ez egyre nagyobb problémát jelent a modern világban.

A modern állattenyésztésben a magas szintű állatjólét már nem csupán etikai kérdés, hanem alapvető gazdasági érdek is. A megfelelő körülmények között tartott, egészségesebb állatok ellenállóbbak, kevesebb állatorvosi beavatkozást igényelnek, és jobb termelési mutatókat hoznak, ami a fogyasztói bizalmat is erősíti.

Ezzel éles ellentmondásban áll az afrikai sertéspestis jelenlegi uniós kezelése. Miközben világszerte az élelmiszer-pazarlás visszaszorításán dolgozunk, a merev járványvédelmi intézkedések miatt továbbra is egészséges sertések millióit kell leölni és megsemmisíteni.

Ez a gyakorlat joggal veti fel a kérdést, hogy mennyire tekinthető tudományosan megalapozottnak és fenntarthatónak egy olyan szabályozási rendszer, amelyben az élelmezésbiztonság és a járványvédelem egymásnak ellentmondó célokká váltak - tette fel a kérdést az államtitkár. Hangsúlyozta:

mivel a határokon átnyúló kereskedelem révén a fertőző betegségek könnyen terjednek, a kontinens mindaddig sebezhető marad, amíg az ASP jelen van a vaddisznó- vagy bizonyos országokban a házisertés-állományokban.

A helyzet megoldásához az európai járványvédelmi politika átgondolt reformjára van szükség, amely a puszta szankcionálás helyett konstruktív lépésekre épül. Az új stratégiának magában kell foglalnia a rugalmasabb regionalizációt, a felgyorsított, kockázatalapú döntéshozatalt, a vaddisznóállományok szigorúbb ellenőrzését és a megelőzés erőteljesebb finanszírozását. Mindemellett elengedhetetlen, hogy a járványügyi korlátozások alá eső övezetekben – a 3 és 10 kilométeres, valamint a piros zónákban – dolgozó gazdálkodók hatékonyabb támogatást és méltányos kártalanítást kapjanak, megmentve ezzel az európai sertéságazat stabilitását.

Az afrikai sertéspestis terjedését aggasztónak nevezte Búza László, aki hozzátette: az Európai Unió nem veszi elég komolyan a kérdést és szerinte sokkal jobban kellene támogatnia a tagállamokat a kór elleni küzdelemben, mivel a tagállamok nem tudnak ebben önállóan igazán hatékonyan fellépni, ezért közös együttműködés kellene. Kijelentette:

Nincs igazán hatékony és jó kompenzáció azoknak, akik azért szenvednek hátrányt, mert betartják a szabályokat.

Az államtikár a számos lehetséges lépés között kiemelten hangsúlyozta a vaddisznóállomány visszaszorítását az ASF visszaszorítása érdekében. Kérdésre válaszolva elmondta: Horvátországgal együttműködve a vaddisznók esetében komoly gyérítési programot kezdenének, amelynek célja, hogy 200 hektáronként 1 példány legyen az állománysűrűség.