A vöröslencse más hüvelyesekhez hasonlóan kiváló tápértékű alapanyag. A konyhában sokféleképpen elkészíthető, fogyasztása erősen ajánlott.
A vöröslencse jellemzői
A Földközi-tenger vidékén őshonos vöröses színű lencseféle. Nagy mennyiségű szénhidrátot és fehérjét tartalmaz, ezért a vegetáriánus konyha egyik alapvető élelmiszere, az indiai konyha is nagyon kedveli. Nagyszerű „húspogácsa, fasírt vagy egyéb húsfélék” készíthetők belőle. Továbbá a vörös lencsét érdemes leves, főzelék, saláta gyanánt fogyasztani, de készülhet belőle szendvicskrém, paradicsomos egytálétel vagy valamilyen rakott étel, ahol a vörös lencse a darált húst helyettesíti.
A vöröslencse fehérjetartalma a növényi eredetű alapanyagok között kiemelkedő, 25,5 g fehérje található 10 dekában. A szervezetünkre rendkívül kedvező hatású összetevői még az alábbiak: kalcium, kálium, foszfor, vas, mangán, réz, bór, jód, kobalt, cink, króm, B2, pantoténsav, B6, folsav és biotin van benne.
Míg korábban inkább csak a formában volt különbség, ma már sok más alapanyagból is készülhetnek.
A bab, borsó és lencsefélék rendkívül változatos és egészséges alapanyagok, de erősödnünk kell a fogyasztásukban.
23 év alatt közel négyszeresére nőtt a lencse kilogrammonkénti ára Magyarországon.
A magyar konyha népszerű alapanyaga a lencse, sokféle szín- méret- és ízváltozata létezik.
Kiváló minőségű, megfelelő mennyiségű kalászos vetőmag kerülhet a földbe tavasszal a VSZT adatai alapján.
Magyarország lencse piaca importfüggő, legfőképp Kanadából, Oroszországból és Lengyelországból érkezik az élelmiszer.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.