Végzetes hiba a kertben: ezeket a növényeket soha ne ültesd el, csak bajt okoznak
A „növényvakság” egy létező jelenség, mely szerint az emberek többsége nem ismeri a környezetében élő növényeket.
A zöldbab régóta visszavezethető az időben, őshazája Mexikó és az indiánok legősibb eledele volt. A kiskertekben viszont a mai napig szívesen termesztik.
Amerikában manapság is nagy népszerűségnek örvend, szinte napi szinten fogyasztják és kedvelt köret. Ami pedig minket, magyarokat illet, volt, amikor a kukorica sorok között babot termesztettek rendszeresen, de a gyomirtók és a vegyszerek megjelenése miatt egyre szükségtelenebb lett a kézi kapálás, ezért kikopott a köztes babtermesztés.
Termesztés és ápolás
Leginkább a lúgos vagy a közömbös talajokat kedveli, a szárazságot rosszul tűri, ezért aszályos időben mindenképpen öntözzük, különösen a hüvelyképződési időszakban. Érzékeny a tápanyagokra is, gyökerein viszont nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, de még ennek ellenére sem nélkülözheti a nitrogéntrágyázást. Istállótrágyázás után viszont csak a második évben vessük! A melegre szintén „kényes”, csíranövénye pedig a fagyokra nagyon érzékeny. A kiskertekben kedvező időjárás esetén célszerű korábban elvetni, ha esetleg kifagy, akkor új vetés lesz szükséges. Vetés előtt áztassuk a magokat 6-8 órán át vízben, hogy megduzzadjanak – az ilyen vetőmag gyorsabban kel ki és később érzékenyebb a vízhiányra. Július elejéig lehet vetni, ekkor még teljes termést lehet róla leszedni. Fontos, hogy kellően öntözzük, mert nagy a vízigénye.
Egyébként csak szabadföldi, állandó helyre való vetéssel szaporítható, nem lehet előnevelt palántás megoldást választani. Vetése áprilisban kezdhető meg, hiszen a hűvösebb időt nem tűri, csírázáskor nagy a hőigénye, ezért is kell melegebb, tavaszi időszakot választani. Persze lehet később is vetni, így aki folyamatosan szeretne friss, zsenge zöldbabhoz jutni, vethet tavasszal és nyár elején is. Ipari felhasználás esetében folyamatosan ültetik, így egész évben találkozhatunk vele az üzletek polcain fagyaszott vagy konzerv formájában. 30-40 sor-és tőtávolságra vessük a zöldbabot, egész széles bokorrá fejlődik, ezért fontos, hogy ne korlátozzák egymást. Nagyszerű társnövénye lehet a kukorica, olyannyira, hogy a kukorica sorközébe is be lehet vetni, a lényeg, hogy itt is legyen elegendő helye a kukoricának és a kapálást el lehessen végezni.
Ha elérkezett a betakarítás ideje, akkor kiemelten figyeljünk arra, hogy ne rángassuk, és ne tépkedjük a termést, hanem szépen, óvatosan szedjük le, különben sérülhet a növény és a gyökérzet is. Legrosszabb esetben akár az egész bokrot kitéphetjük a földből. Így lassabb lesz ugyan, de az egyik kezünkkel fogjuk meg a növényt, a másikkal pedig szakítsuk le a termést - oldalirányba húzzuk, ne felfelé vagy lefelé. A betakarított babokat hűvös helyen tároljuk, esetleg hűtőszekrényben.
Betegségek és kártevők
A zöldbabnak többféle kártevője és betegsége is lehet, de a legnagyobb gondot a zsizsik okozhatják. A kártétel különösen akkor nagyarányú, ha csirázáskor hűvös az idő. Kártétele akkor kiemelten nagy, ha csírázáskor hűvös volt az idő. A zsizsikesedés és a többi betegség megelőzésére csak csávázott magot vessünk. Ha a hüvelyek viaszosodni kezdenek és kipattinthatóak belőlük a babszemek, akkor kontakt hatásmódú rovarölő szerrel meg kell permetezni a babállományt.
A „növényvakság” egy létező jelenség, mely szerint az emberek többsége nem ismeri a környezetében élő növényeket.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
Az AVHGA ügyvezető igazgatója szerint a pályázatok jelentős felívelést hoznak az agrárhitelezésben.
A sütőtök karakteres íze miatt kedvelt, főkén télen fogyasztott zöldségnövényünk, ám ennél még több is.
A 19. századi drasztikus csökkenést követően 2010-re már meghaladta a 7000 kocás létszámot a mangalica tenyészállatok száma.