Minden cigarettásdobozon ott a felirat „A dohányzás káros az egészségre!”. Mégis rengetegen dohányoznak. Mert a dohányzás azonnali élmény, a „mában” van, a betegség meg majd jön, ha jön egyáltalán, valamikor a távoli jövőben. Ugyanez a helyzet az éghajlatváltozás ügyével is. Ütközik a mindennapok kihívása a távoli és megfoghatatlan jövőben, az esetleg bekövetkező katasztrófával. És amúgy is az időjárás mindig változik, nincs két egyforma év. Emiatt, ha egy racionálisan gondolkodó gazda számára kellene megfogalmazni azt, hogy miért szükséges foglalkoznia a klímaváltozással, nyugodtan átléphetünk a szokásos „unokáink jövőjét éljük fel” érvelésen. Ennél sokkal praktikusabb, pragmatikusabb érvekkel kell előállni, ez az írás ezeket próbálja összeszedni. Nem titkoltan azzal céllal, hogy minél több agrár szervezet csatlakozzon az új Klímatörvény előkészítését célzó kezdeményezéshez. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA és a partner szervezete a Pannon Vidék Szövetség - PVSZ a kezdeményezők között volt

- áll a közleményben.

Gazdáknak is kedvező új fókusz a klímaváltozással kapcsolatosan

Az alkotmánybírósági határozat egy gyökeresen új keretbe helyezi a klímaváltozással kapcsolatos tennivalókat. Olyan elvárások jelennek meg - klíma ellenálló- és alkalmazkodó képesség erősítése - a döntésben, amelyek egy gazda számára is érthetőek, sőt a napi tevékenységébe is be tudnak épülni. Tehát a korábbi kibocsátás csökkentés mellé bejön két új feladat, amelyet az államnak is segítenie kell. És itt meg is állhatunk. Az lenne a jó, ha használható eszközökre, valós és hatékony programokra költené az állam a pénzt. Ebben szükség van, szükség kell, hogy legyen azoknak a tapasztalatára, véleményére, akik a legtöbb természeti erőforrással dolgoznak. Ezek a gazdák. Innentől a gazdák felelőssége is, hogy bele akarnak-e szólni a döntési folyamatokba és ezzel segítik a nekik hatékony segítséget nyújtó szabályok kialakítását vagy sem. Ez nem csak felelősség, hanem lehetőség is egyben.

Alkotmányt sértett az Országgyűlés: ezt a mulasztást 2026-ban javítani kell

Az AGRYA véleménycikke arról, hogy az Alkotmánybíroság a klímavédelemben komplexebb megközelítést vár el.

A megélhetést veszélyezteti az időjárás kiszámíthatatlansága

Az elmúlt évek - nem csak az idei év - megmutatták, hogy az időjárás változásai komoly fejtörést okoznak a gazdáknak. Az Alföldön nagy a baj, a Dunántúlon kisebb, de ott sem „őszinte a mosoly” a gazdák arcán. Hiszünk vagy sem a klímaváltozásban, - mert ez is hit kérdése – az tény, hogy eső nélkül, rekkenő hőségben, perzselő UV mellett nem nagyon lehet termelni se takarmányt, se közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszert. És mostanában ezzel szembesülnek gazdák. A probléma tehát itt van és a mindennapi üzletet veszélyezteti. Ez nem egy távoli veszély, ez a mindennapjaink része már. Ez nem eszmei kérdés, nem az unokáink jövőjéről szól, hanem a napjaink gazdáinak a mindennapi megélhetéséről. A Klímatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés új szempontjait cselekvésre kell váltani. Ennek az útja a jogszabályokon keresztül vezet. Tehát egy jó jogszabály, az arra épülő konkrét cselekvések a gazdák üzletére pozitív hatással lehetnek.

A klímaszkeptikusok figyelmébe egy észrevétel. A klíma alkalmazkodást és ellenállóképesség erősítést segítő eszközök visszafelé is működhetnek. Ha ezek az eszközök beválnak a nehéz körülmények között, akkor amikor optimálisabbak az időjárási viszonyok, akár még további hozam növekedéseket hozhatnak.

Még több többlet forrást jelenthet a klíma ügy a gazdáknak

A klímaváltozás kezelése, hasonlóan más kiemelkedően fontos ügyekhez, mind az Európai Unió, mind a nemzeti döntéshozatalok szintjén azonos séma szerint zajlik. Ez egyfajta piramis, aminek a csúcsán egy elvi, keret jellegű irányt mutató dokumentum van. Ez esetünkben, Magyarországon a klímatörvény. Ezt bontják aztán ki további dokumentumok, stratégiák, operatív tervek. A klíma ügyben európai elvárás, hogy legyen egy hosszú távon biztosított „klíma költségvetés”, hiszen ez egy lassú folyamat, lassan jönnek az eredmények, folyamatos a finanszírozási igény. És ezzel meg is érkezünk a piramis aljára, amikor az elvi célokból effektív projektek és hozzá kapcsolódó források lesznek. Ezeknek a forrásoknak jelentős része az ügy természetéből adódóan az agráriumnál, mint a természeti erőforrások legnagyobb hasznosítójánál csapódnak majd le. Magyarul ez forrást, pénzt, fejlesztési lehetőséget jelent a gazdáknak. Most is jelen vannak ezek a források a KAP forrásai között. A felhasználásuk azonban mérsékelt hatást fejt ki, így mindenképpen változásokra lesz szükség.

Az, hogy Magyarországon mire költünk majd az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan, az nem kis részben épülhet a klímatörvény által kijelölt keretekre. Így a gazdáknak érdemes ezt a döntési folyamatot már az „ősforrástól” nyomon követni. Így a végén olyan források lehetnek elérhetők a gazdáknak, amit jól és hatékonyan tudnak felhasználni az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatosan.

Esély egy jobb együttműködésre a zöldekkel

Abban meg lehet egyezni, hogy a természetvédő és környezetvédő szervezetek és a gazda szervezetek között nem mindig és nem minden ügyben alakult ki harmonikus együttműködés. Az éghajlatváltozás ügye azonban olyan ügy, ami mindenkit egyaránt érint, a zöldet és a gazdát ugyanúgy. Tehát van egy olyan közös probléma, amit mindenki meg akar oldani.

Természetes módon ki-ki a maga szemüvegén keresztül nézi a témát és természetes módon máshová teszi a hangsúlyt. De ez az ügy, súlyossága okán, együttműködést igényel a szereplőktől. Láthatóan a zöldek, természetvédők, környezetvédők nyitottak az együttműködésre. Erről szól a felhívásuk az új Klímatörvénnyel kapcsolatosan. Oda kell tehát ülni az asztal mellé, meg kell hallgatni az érveket és el kell mondani a saját érveinket. A klímaváltozás ügyének a kezelése lehet egy olyan pont, ami megteremthet egy még jobb együttműködést a zöldek és a gazdák között. Az együttműködés, a kommunikáció esély arra, hogy finomodjon mindkét fél álláspontja, víziója. Ez egyúttal esély arra, hogy kevesebb konfliktusos ügy keletkezzen. Ez pedig kevesebb idegeskedést jelent a gazdáknak. Tehát itt a konkrét ügy, amin keresztül egy új együttműködés tud kialakulni a gazdák és a zöldek között. Ennek lehetnek már rövid távon is másodlagos előnyei. 

Erősebb nemzeti civil pozíció európai ügyekben

Az új Klímatörvény előkészítése párhuzamosan zajlik az EU költségvetési és Közös Agrárpolitikát érintő döntési folyamatával. Ezekben az ügyekben is hangsúlyozottan kerülnek elő a klímaváltozás kezelésére szolgáló eszközök. Ki kell alakítani nemzeti pozíciót az európai döntéshozatalban is. Minél szélesebb alapra épül a nemzeti pozíció, annál hatékonyabban tudja azt a kormányzat képviselni.

A klímatörvénnyel kapcsolatos előkészítő tevékenységen keresztül elinduló kommunikáció esély lehet arra, hogy az európai ügyekben is egy erősebb magyar civil álláspont tudjon kialakulni. Mert itt magyar mindenki! A természetvédő és a környezetvédő a magyar természeti értékekért aggódik és nem a grönlandi bálnákról beszél, ha megszólal. A magyar gazda a magyar vidéket tartja karban és termeli meg jó eséllyel a magyar embereknek az élelmiszert. Ha van egyeztetett civil álláspont az a hazánknak tesz jót, a természeti értékeinknek és a vidéken vagy a vidékből élők mindennapjainak, megélhetésének.

Ahogyan most állnak a dolgok abból az látszik, hogy a nemzeti adminisztrációknak elképzelhetően még nagyobb mozgástere lesz az EU források felhasználásában. Egy jól meghatározott nemzeti stratégiai célrendszer és az arra épülő intézkedések még inkább fejlődési pályára állíthatják a magyar vidéket. Ehhez azonban minél szélesebb összefogás kell az európai ügyekben is. Ennek is megágyazhat az új Klímatörvénnyel kapcsolatos kommunikáció, együttműködés a civil oldal szereplői között.

Ez az az öt érv, ami miatt azt gondoljuk, hogy sok agrár szervezetnek kellene ott ülnie az asztal mellett, amikor az új Klímatörvényről lesz szó. És még van egy további érv is, a nulladik: valóban a gyermekeink, unokáink jövőjét tesszük kockára, ha nem cselekszünk felelősen

- olvasható az AGRYA közleményében.