Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
A kutatók erdei békákon végzett többéves terepi megfigyelések, valamint kísérletek segítségével vizsgálták a szokatlan hőmérsékletek és kémiai szennyező anyagok hatására bekövetkező ivarváltást.
Az éghajlatváltozás hatására Európa-szerte jóval korábban érnek be a szántóföldi növények, mint a századfordulón.
Európa az 1980-as évek óta a globális átlagnál jóval gyorsabb ütemben melegszik.
A riasztó jóslat szerint Spanyolország és Észak-Görögország éghajlata alakul ki hazánkban.
Egyre több ügyfél fordít kiemelt figyelmet a felkészültségre és az ellátási láncok stressztesztelésére az El Niño miatt.
Ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából.
A klímaváltozás következtében egyre inkább eltűnnek az átmeneti évszakok, az év pedig fokozatosan egy téli és egy nyári félévre oszlik.
Jelentős éghajlati és gazdasági előnyökkel járna.
Magyarország éghajlatának melegedése és szárazodása nem néhány éve kezdődött, és nem köthető a JÉGER-rendszer működéséhez.
Több mint egyharmadával emelkedett az erdőtüzek száma 2026 első felében az előző év egészéhez képest.
Hatalmas sáskarajra lett figyelmes egy makói futó a Maros árterében, ami elsőre aggasztó sáskajárásnak tűnt.
Bóna Szabolcs elmondása szerint minden ötödik liter víz elfolyik a semmibe Magyarországon.
A magyarok közel háromnegyede elismeri, hogy akár az életmódján is változtatnia kell majd.
A bolygó lehűtésére tett erőfeszítések váratlan következményekkel járhatnak.
Kulcsfontosságú lenne, hogy a fogyasztókat ösztönözzék a hazai termékek megvételére még akkor is, ha az valamivel drágább.
A Világbank visszavonta korábbi célkitűzését a klímavédelmi projekteket illetően.
A hétvégétől Magyarországon is a 40 Celsius-fokot súroló hőmérsékletekre kell számítani.
Évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, ezért 29 településen másodfokú vízkorlátozást kellett elrendelni.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz.
Az EP elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék „a közel-keleti válság miatt megemelkedett műtrágyaárak” uniós gazdákra gyakorolt hatását.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
A sertéságazati válság a malacelőállítókat is hátrányosan érinti, több ezer forint veszteségük van minden egyes állaton.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
A kormány döntött arról, hogy közvetlen támogatást nyújt majd egymillió dízel üzemű gépkocsi tulajdonosának és a családjainak.
