Az El Nino időjárási jelenség általában két és hét év közötti időszakonként alakul ki a Csendes-óceán középső és keleti medencéjében az Egyenlítő közelében a vízfelszín felmelegedése miatt, megváltoztatva a szeleket és az óceán hullámzását.
Egyes országokban aszályokat, máshol pedig árvizeket és rekordhőséget okoz.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint 75 százalékos a valószínűsége annak, hogy a jelenség október és december között hevesebb lesz, mint bármikor a statisztikák vezetésének kezdete, vagyis 1950 óta. A FAO szerint a 22 legjobban sújtott ország fele afrikai: Dél-Szudán, Etiópia, Kamerun, Kenya, Madagaszkár, Malawi, Mozambik, Nigéria, Szomália, Szudán, Uganda és Zimbabwe. Az El Ninónak azonban súlyos következményei lehetnek az ázsiai-csendes-óceáni térség országai közül Afganisztánban, a Fülöp-szigeteken, Kelet-Timorban és Pakisztánban, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben Guatemalában, Haitin, Hondurasban, Kolumbiában, Salvadorban és Venezuelában.
Jön az éhezés? Végzetes döntést hozott a világ, küszöbön a katasztrófa
A FAO és az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) június közepén 202 millió dollárt kért "a 22 országban élő, súlyos élelmiszer-bizonytalanságban lévő csaknem 9 millió ember számára", és érkeztek adományok, de 160 millió dollár még hiányzik
- mondta Rein Paulsen az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban. A vészhelyzeti igazgató szerint elkészültek a tervek, létrehozták a műveletekhez szükséges partneri kapcsolatokat, de elegendő pénz híján nem tudják végrehajtani a támogatást. Paulsen szerint ez annál sajnálatosabb, mert a nemzetközi mértékkel nem túl magasnak számító összeg nemcsak a katasztrófák hatásainak enyhítését szolgálná, de ki lehet vele váltani a humanitárius segélynyújtást, amely enélkül sokkal költségesebb lenne. A szerdán közzétett tudományos előrejelzések szerint a mostani El Nino februárig világszerte 451 ezerrel növelné a halálesetek számát a világban a gyorsan emelkedő hőmérséklet miatt.
