A jelentés minden évben friss adatokkal szolgál az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság elérése, a táplálkozás javítása és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása felé tett előrehaladásról. A 2025-ös kiadás szerint az éhezés előfordulása az európai és közép-ázsiai régióban 2006 óta nem érte el a 2,5%-ot, ami messze elmarad a 2024-es globális átlagtól (8,2%). Közép-Ázsia az egyetlen alrégió, ahol az alultápláltság továbbra is e küszöbérték felett van (2,8%).

Több millió gyereket mentett meg a haláltól: 30 éves a csodaélelmiszer

UNICEF: a speciális mogyorópaszta már 30 éve a világ egyik leghatékonyabb gyógymódját jelenti a súlyos alultápláltságban szenvedő gyerekeknek.

Ugyanakkor a jelentés figyelmeztet arra, hogy az élelmezés és az egészséges étrendhez való hozzáférés továbbra is kihívást jelent. 2024-ben a régióban a becslések szerint 98,1 millió ember - a lakosság mintegy 10%-nak - hozzáférése a megfelelő táplálkozáshoz mérsékelten vagy súlyosan akadályozott volt. Bár ez javulást jelent a 2020-as 103,1 millió főhöz képest, az egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak: a regionális átlagnál magasabb számokat mértek Közép-Ázsiában (16,2%), a Kaukázusban (15,3%) és a Nyugat-Balkánon (11,1%).

A súlyos élelmiszer-bizonytalanság 22,4 millió embert - avagy a lakosság 2,4%-t érintette a régióban 2024-ben . Ez kis csökkenést jelent 2023-hoz képest, de továbbra is meghaladta a világjárvány előtti szintet. A nemek közötti összehasonlításban az látszik, hogy a nőket valamivel jobban érintette a mérsékelt vagy súlyos élelmiszer-bizonytalanság - mind a régiónkban, mind a globális statisztikákat tekintve.

Európa és Közép-Ázsia országai jelentős előrelépést tettek az élelmezésbiztonság elérésében, azonban a táplálkozással összefüggő kihívások még nem tűntek el teljesen. A növekvő költségek, a tápláló élelmiszerekhez való egyenlőtlen hozzáférés és az országok közötti tartósan fennálló különbségek összehangolt erőfeszítéseket igényelnek, hogy létre tudjunk hozni egy éhezés nélküli világot

- jegyezte meg Viorel Gutu, az FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője.

Egészséges étrend és a táplálkozással összefüggő kihívások

Beütött a vízválság: menteni kell, ami még menthető

Az édesvíz egyre ritkább, az ökoszisztémák degradálódnak, a csapadékmintázatok kiszámíthatatlanabbá válnak.

Intő jel az egészséges étrend megfizethetősége. 2024-ben a régióban 59,6 millió ember nem engedhette meg magának az egészséges étrendet, ami 3,1 milliós csökkenés 2023-hoz képest. A jelentés nagy különbségeket mutat az egyes alrégiók között: a Kaukázusban volt a legmagasabb (15,0%) azok aránya, akiknek a rendelkezésre álló jövedelme nem érte el az egészséges étrend minimális költségét, ezt követte Közép-Ázsia (14,0%).

A táplálkozási mutatók vegyes képet festenek. Az öt év alatti gyermekek körében a fejlődésben elmaradás továbbra is alacsony volt a régióban (2024-ben 4,6%), ami messze elmarad a globális átlagtól (23,2%). A sorvadás is jóval a globális szint alatt volt azokban az alrégiókban, ahol adatok álltak rendelkezésre. Az öt év alatti gyermekek túlsúlya azonban továbbra is aggodalomra adott okot, 2024-ben elérte a 7,5%-ot, ami meghaladta az 5,5%-os globális becslést.

Ez lehet a jövő fehérjeforrása? Fordulat történt a globális haltermelésben

Kijöttek a friss adatok: több halat termelünk akvakultúrában, mint amennyit halászunk

A jelentés a felnőttkori elhízást is egyre növekvő táplálkozási kihívásként emeli ki. A felnőttkori elhízás elterjedése Európában és Közép-Ázsiában 16,7%-ról (2000) 22,6%-ra (2022) nőtt, ami jóval meghaladja a 15,8%-os globális szintet. Szinte minden olyan országban, ahol adatok állnak rendelkezésre, magasabb felnőttkori elhízást regisztráltak 2022-ben, mint tíz évvel korábban.

A szülőképes korú közötti nők körében előforduló vérszegénység is folyamatos figyelmet igényel. A régióban az előfordulás 17,6%-ról (2012) 21,3%-ra (2023) emelkedett. Bár ez továbbra is a 30,7%-os globális becslés alatt van, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban az előfordulás kissé meghaladta a globális szintet. A FAO hangsúlyozza, hogy a 2. fenntartható fejlődési cél 2030-ig történő eléréséhez a mezőgazdasági és élelmezési rendszerek folyamatos és összehangolt átalakítására lesz szükség. Ez magában foglalja az egészséges és megfizethető étrendhez való hozzáférés javítását, a sokkokkal szembeni ellenálló képesség megerősítését, valamint a megfelelő szakpolitikákat a kiszolgáltatott csoportok támogatására, beleértve a kistermelőket, a nőket és a fiatalokat.