Szerbia egyre nagyobb mennyiségben szorul olyan zöldségfélék behozatalára, amelyek termesztésére az ország természeti adottságai alapján maga is alkalmas lenne. Az importban egyebek mellett pédául a vöröshagyma, a fokhagyma, a burgonya és a paradicsom is jelentős szerepet játszik. A folyamat hátterében a hazai termelési kapacitások fokozatos visszaesése, a magas előállítási költségek, valamint az intenzív kertészeti termelést támogató beruházások hiánya áll - mutatott rá Žarko Galetin agrárközgazdász.

A szakértő a Biznis.rs portálnak nyilatkozva elmondta, hogy Szerbia mezőgazdasági külkereskedelmi mérlege továbbra is pozitív, ennek azonban leginkább az az oka, hogy az ország jelentős mennyiségű feldolgozatlan mezőgazdasági alapanyagot exportál. Ezzel szemben a magasabb hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek előállítása és kivitele még nem érte el azt a fejlettségi szintet, amely hosszabb távon képes lenne pozitív külkereskedelmi mérleget biztosítani.

A belföldi zöldségtermesztés növeléséhez jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Az öntözőrendszerek kiépítése, a korszerű üvegházak létesítése, valamint a különböző védett termesztési technológiák elterjedése hozzájárulhatna a termelés intenzitásának fokozásához. Az ilyen beruházások révén csökkenthető lenne az importfüggőség, miközben a szerb termelők piaci pozíciója is erősödhetne.

Žarko Galetin szerint az ellátási láncban működő importőrök szerepe szintén jelentős hatással van a piac működésére. Bár tevékenységüket a hatályos piaci és jogi környezet szabályozza, a jelenlegi struktúra sok esetben megnehezíti a hazai gazdálkodók versenyképességének fenntartását. A szakember úgy véli, hogy az állam feladata olyan szabályozási és gazdaságpolitikai keretek kialakítása lenne, amelyek kedvezőbb feltételeket teremtenek a helyi termelés számára.

A mezőgazdaság helyzetét tovább nehezíti az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása. Az elmúlt négy évből három kifejezetten száraznak bizonyult, ami jelentős nyomást helyezett a termelőkre. Emiatt az öntözési infrastruktúra fejlesztésének és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő intézkedéseknek kiemelt prioritást kellene kapniuk. A szakértő szerint hosszú távon hatékonyabb megoldást jelent a megelőzést biztosító beruházások támogatása, mint a természeti károkat követő kompenzációs rendszerekre épülő megközelítés.

Az agrárszektor kiszámítható működéséhez stabilabb agrárpolitika is szükséges, például különösen fontos lenne olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek megvédik a gazdálkodókat attól, hogy terményeiket önköltségi szint alatt legyenek kénytelenek értékesíteni. Ezzel kapcsolatban példaként említette a Franciaországban alkalmazott EGalim rendszert, amelynek célja a termelők, a feldolgozóipar és a kiskereskedelmi szereplők közötti árviszonyok kiegyensúlyozottabbá tétele.

A hazai zöldségtermesztés versenyképességének helyreállítása ugyanakkor nem valósítható meg rövid távon. Ehhez összehangolt fejlesztésekre van szükség a teljes értéklánc mentén, a termesztéstől és a tárolástól kezdve a feldolgozáson át egészen a marketing tevékenységig. Csak ilyen átfogó beruházásokkal teremthetők meg azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a szerb zöldségágazat hosszú távú megerősödését és az importfüggőség mérséklését.