A horvát rendszer kiszámítható, 7 napos határidőkre épül. Jelentős könnyebbség, hogy a gazdálkodónak nem a kár keletkezésétől, hanem annak észlelésétől számított egy héten belül kell írásban jeleznie a problémát a vadászatra jogosultnak, akinek ugyanennyi ideje van a válaszadásra. Amennyiben nem születik egyezség, a károsult a megyei hatósághoz fordulhat.

Ilyen esetben egy megyei vadkárfelmérő bizottság veszi át az ügyet, amely a kérelem beérkezését követő 7 napon belül helyszíni szemlét tart. A magyar rendszerrel szemben a testület nagy előnye, hogy a hatóság képviselői mellett a mezőgazdasági és a vadgazdálkodási szakma delegáltjai is részt vehetnek a munkájában. Ez garantálja, hogy a kárfelmérés ne egyetlen szakértő véleményén múljon, hanem minden érintett szempontja érvényesüljön. A bizottság a szemlét követő 15 napon belül írásos szakvéleményt készít, amelynek alapján a felek végrehajtható okiratba foglalt egyezséget köthetnek. Ha a megállapodás elmarad, továbbra is nyitva áll a bírósági út.

A törvény legjelentősebb újítása a behajthatatlan követelésekre megoldást kínáló kifizetési garancia. Ha a vadászatra jogosult az egyezség vagy a jogerős bírósági ítélet ellenére harminc napon belül nem fizet, a károsult a megyétől kérheti az összeg megtérítését. Ennek fedezetét a vadászati jog haszonbérletéért fizetett állami díjak biztosítják. A bevételek elosztását ugyanis úgy módosították, hogy a megyék az eddigi 20% helyett immár az összeg 60%-ával gazdálkodhatnak. A kifizetést követően a követelés a megyére száll át, amely behajtja a tartozást a vadászatra jogosulton. A fizetési kötelezettség elmulasztása végső soron a vadászati haszonbérleti szerződés felmondását is maga után vonhatja.

A jogalkotók újraértelmezték a kármegelőzés és a felelősség szabályait is. Ha a gazdálkodó elmulaszt bizonyos védekezési intézkedéseket, az már nem jár automatikusan a kártérítéshez való jog elvesztésével. A kárrendezés során az eset összes körülményét és a károsult közrehatásának arányát is vizsgálják, a kártérítés mértékét pedig ezek alapján állapítják meg. Mindemellett továbbra is alapkövetelmény marad a kárbejelentés, a kármegelőzési lépések és az egyeztetések pontos, igazolható dokumentálása.

A jogszabály a közúti vadbalesetek felelősségi kérdéseit is tisztázta. A járművezető felel a kárért, ha a közlekedési szabályokat megszegve, a figyelmeztető jelzéseket figyelmen kívül hagyva vezetett. Ezzel szemben a vadászatra jogosult felelőssége akkor állapítható meg, ha a baleset társas vadászat következtében történt. Amennyiben egyik fél felróható magatartása sem bizonyítható, mindenki maga viseli a saját kárát.