Felmentést szeretnének a kötelező minimálbér alól a kertészek
Az új német kormány a jelenlegi 12,82 eurós minimálbért 2026-tól 15 euróra szeretné növelni.
Az alma a világ egyik leghíresebb gyümölcse, a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 55 faj tartozik ide, melyek többsége Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában honos.
Az alma jellemzői és felhasználása
Az almafajok közül az élelmezés szempontjából fontos szerepe van a nemes almának, melynek több fajtáját termesztik a világon: terméseit gyümölcsként fogyasztják, illetve az élelmiszeripar nyersanyagként használja fel különféle termékek előállítása során. Ezt az almafajt, ennek fajtáit, s ezeknek a termését is egyszerűen almának nevezik. Levelei elliptikusak, gyakran színükön is molyhosodók. A portokok sárgák, fehér vagy pirosló virágai bogernyőt alkotnak. Áltermése gömbölyded, mindkét végén bemélyedt. Vitaminokban és ásványi anyagokban igen gazdag, értékes gyümölcs. A tüszőcsoportban a termésfalak pergamenszerűek és májusban virágzik. A statisztikák szerint fejenként évente 23 kg almát fogyasztunk el. Nagyon értékes gyümölcs, az almában előforduló antioxidánsok a sejteket károsító folyamatok semlegesítésével hatnak jótékonyan egészségünkre, ezáltal erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek.
Húsa 8-13 százaléknyi gyümölcscukrot tartalmaz, egy közepes nagyságú nyers almában 80 kalória van, 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot, és 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. A- és B vitamin, folsav, kalcium, magnézium, kálium, kéntartalma is jelentős. A hasznos vegyületek (flavonoidok, quercetin glycosid, a phloretin glycosid, a chlorogénsav és az epicatechin) legnagyobb számban az alma héjában vannak jelen, így ajánlott hámozás nélkül fogyasztani a gyümölcsöt. Az almát többféleképpen készíthetjük el és fogyaszthatjuk, mivel a benne rejlő hatóanyagok nagy részét a feldolgozás alatt is megőrzi. Ihatjuk szűrt, illetve rostos üdítő változatát. A szárított almahéjból készíthetünk teát, ami kiváló hatású gyomor és bélbántalmak ellen.
Az alma termesztése
Az alma a mérsékelten hűvös, csapadékos és nem túl hideg telű klímaadottságokat szereti leginkább, a forró aszályos nyarak és a kemény, hideg telek megviselik. Hazánkban számolni lehet a virágzási időben fellépő fagyokkal is, melyek fagykárosodást okozhatnak. Az alma ültetési helyéül lehetőleg egy napos, világos helyet válasszunk. A különböző talajtípusokat jól tolerálja, de legszebben jó víz és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású, vályogos kötöttségű talajba ültetve fejlődik. A nagy- és jó minőségű termés eléréséhez öntözést is igényel. Az alma víz- és páraigényes növény. Évi 600-800 mm csapadékot igényel. Az intenzív almásokban általában öntözéssel termesztenek. A jégesők ellen jéghálóval, vagy jég ágyúval védekeznek. Nem mentes a betegségektől és a kártevőktől sem, ezért az almafa ültetésével növényvédelmi teendőkre is számíthatunk. Szintén elmaradhatatlan feladat az almafa metszése is, ezt mindenképpen tartsuk szem előtt!
Az új német kormány a jelenlegi 12,82 eurós minimálbért 2026-tól 15 euróra szeretné növelni.
Optimálisan indult a dinnyeszezon a spanyolországi Almeríában, pörög a kereslet is.
Törökországban nagyon súlyosak a kajsziágazatot ért fagykárok, központi segítséget kaphatnak a termelők.
Lengyelországban két nagyon kemény éjszakán vannak túl a virágzó gyümölcsültetvények.
Dermedten állunk neki a hétnek, sok helyen kemény mínuszokra ébredtek itthon hétfőn.
Nagyon komolyak a cseresznyeültetvényeket sújtó fagykárok Törökországban, van, ahol 70 százalékos a kiesés.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.