Itt a kegyetlen valóság: kritikus szinthez ért a gyümölcstermesztés itthon
Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
Az alma a világ egyik leghíresebb gyümölcse, a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 55 faj tartozik ide, melyek többsége Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában honos.
Az alma jellemzői és felhasználása
Az almafajok közül az élelmezés szempontjából fontos szerepe van a nemes almának, melynek több fajtáját termesztik a világon: terméseit gyümölcsként fogyasztják, illetve az élelmiszeripar nyersanyagként használja fel különféle termékek előállítása során. Ezt az almafajt, ennek fajtáit, s ezeknek a termését is egyszerűen almának nevezik. Levelei elliptikusak, gyakran színükön is molyhosodók. A portokok sárgák, fehér vagy pirosló virágai bogernyőt alkotnak. Áltermése gömbölyded, mindkét végén bemélyedt. Vitaminokban és ásványi anyagokban igen gazdag, értékes gyümölcs. A tüszőcsoportban a termésfalak pergamenszerűek és májusban virágzik. A statisztikák szerint fejenként évente 23 kg almát fogyasztunk el. Nagyon értékes gyümölcs, az almában előforduló antioxidánsok a sejteket károsító folyamatok semlegesítésével hatnak jótékonyan egészségünkre, ezáltal erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek.
Húsa 8-13 százaléknyi gyümölcscukrot tartalmaz, egy közepes nagyságú nyers almában 80 kalória van, 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot, és 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. A- és B vitamin, folsav, kalcium, magnézium, kálium, kéntartalma is jelentős. A hasznos vegyületek (flavonoidok, quercetin glycosid, a phloretin glycosid, a chlorogénsav és az epicatechin) legnagyobb számban az alma héjában vannak jelen, így ajánlott hámozás nélkül fogyasztani a gyümölcsöt. Az almát többféleképpen készíthetjük el és fogyaszthatjuk, mivel a benne rejlő hatóanyagok nagy részét a feldolgozás alatt is megőrzi. Ihatjuk szűrt, illetve rostos üdítő változatát. A szárított almahéjból készíthetünk teát, ami kiváló hatású gyomor és bélbántalmak ellen.
Az alma termesztése
Az alma a mérsékelten hűvös, csapadékos és nem túl hideg telű klímaadottságokat szereti leginkább, a forró aszályos nyarak és a kemény, hideg telek megviselik. Hazánkban számolni lehet a virágzási időben fellépő fagyokkal is, melyek fagykárosodást okozhatnak. Az alma ültetési helyéül lehetőleg egy napos, világos helyet válasszunk. A különböző talajtípusokat jól tolerálja, de legszebben jó víz és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású, vályogos kötöttségű talajba ültetve fejlődik. A nagy- és jó minőségű termés eléréséhez öntözést is igényel. Az alma víz- és páraigényes növény. Évi 600-800 mm csapadékot igényel. Az intenzív almásokban általában öntözéssel termesztenek. A jégesők ellen jéghálóval, vagy jég ágyúval védekeznek. Nem mentes a betegségektől és a kártevőktől sem, ezért az almafa ültetésével növényvédelmi teendőkre is számíthatunk. Szintén elmaradhatatlan feladat az almafa metszése is, ezt mindenképpen tartsuk szem előtt!
Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
2025 júliusában az AJC átlagára 38%-kal volt magasabb, mint két évvel korábban, és 13%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét.
Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte ingyen hozzá lehetett jutni a birshez, ma már kilónként 950-1200 forintot is elkérnek érte.
2024-ben mintegy 2 százalékkal nőtt a világ frisspiaci zöldség-gyümölcs exportja.
Rekordtermés és értékesítési válság sújtja a horvát mandarintermelőket a Neretva torkolatánál.
Olaszországban épült meg az első „almás felvonó”, amely a hegyoldal ültetvényeiről automatikusan szállítja le a friss termést.

Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
A fordított áfa növelhetné a termelők versenyképességét Magyarországon a beruházások mellett.
Bár a pályakezdés nem minden esetben egyszerű az agráriumban sem, egyáltalán nem lehetetlen a helyzet.