Körte

Az emberiség legalább 3000 éve ismeri. „Körte” alatt a fán kívül a gyümölcsét szokás érteni. Sokan házilag is termesztik, és érdemes is!

A körte elterjedése és jellemzői

A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű. A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2–12 cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte lombhullató, kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját, melyek örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a ‒25 °C – ‒40 °C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. ‒15 °C-ig viselik el. Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2–4 cm átmérőjűek.

A rokon almához hasonlóan a körte is almatermés, a vad fajoknál 1–4 cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a nemes körte klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed. Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló. Az Európai Unió legnagyobb körtetermelői Olaszország, Hollandia, Belgium és Spanyolország. Magyarországon évente átlagosan 33 000 tonna terem körtéből, kiemelkedő években 40 000 tonna is megterem. A legfőbb hazai termőterületek az Alpokalján, a Bodrogközben és Szatmár területén vannak.

A körte termesztése és ápolása

Hőmérsékletet tekintve Magyarország éghajlata, a hőmérsékleti szélsőségeket leszámítva (kánikula, erős fagyok) ideális a körte termesztéséhez. Korán virágzik, ezért a tavaszi fagyok károsíthatják virágait. Nyáron a száraz levegő okozhat problémát, a körte kedveli a párás környezetet. Ültetési helyéül, napos, szellős helyet válasszunk. Talajok közül a tápanyagokban gazdag, jó vízgazdálkodású, mélyrétegű, középkötött talaj az ideális számára. Magas talajvízre és a szárazságra is érzékeny. Rosszabb talajba ültetve apró és gyenge minőségű termést hoz. A körte nem mentes a betegségektől és a kártevőktől sem, ezért a körtefa ültetésével növényvédelmi teendőkre is számíthatunk. Szintén elmaradhatatlan feladat a körtefa metszése is. Körtét konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben is vásárolhatunk. A konténeres körtét a téli fagyos hetek kivételével bármikor ültethetjük, a szabadgyökerű körte ősszel és kora tavasszal ültethető a kertbe.

A megvásárolt szabadgyökerű körtét lehetőség szerint azonnal ültessük el, ha erre nincs mód, állítsuk vízbe az ültetésig, ne hagyjuk kiszáradni. A konténeres körte ebből a szempontból nem annyira érzékeny. Az ültetés előtt a szabadgyökerű körte gyökereinek végéből, metszőollóval csípjünk le 1-2 cm-t, figyeljünk rá, hogy minél többet tartsunk meg a gyökérzetből. A gyökérzóna ilyen módon történő kezelésével, növelhetjük a gyökérzóna növekedési erélyét. Az ültetés első lépéseként határozzuk meg az ültetés helyét, a körte igényeinek megfelelően, mérlegelve a kifejlett fa helyigényét is. Ássuk ki az ültető gödröt, a gödör legyen nagyjából kétszerese a gyökérrendszer méretének.

A kiásott földet például, ha túl homokos, vagy agyagos, javítsuk fel földkeverékkel. Ha attól tartunk, hogy a földkeverék esetleg gombás betegséget hordozhat, használjunk gombaölő szert, így megelőzve, hogy egy esetleges gombás betegség visszavesse a fa növekedését. Egyengessük el gyökereket az ültető gödörben, állítsuk be a facsemetét egyenesen, törekedve arra, hogy teljesen függőlegesen álljon. Figyeljünk oda az ültetési magasságra is, a szemzési, oltási hely, mindig kerüljön a földfelszín fölé. Ha sikerült beállítanunk a körte facsemetét, kezdjük meg a föld visszatöltését és tömörítését, ha végeztünk, alaposan öntözzük be a csemetét, és később se feledkezzünk el az öntözésről! A gödör aljába terítsünk egy réteg szerves trágyát, ezt keverjük földdel, vagy takarjuk egy réteg földdel, hogy ne érintkezzen közvetlenül a gyökerekkel.

A körte betegségei és kártevői

Almatermésűek tűzelhalásos betegsége - Erwinia amylovora: Az almatermésűek tűzelhalásos betegsége a körte legfontosabb baktériumos betegsége. A tünet együttesek megfelelnek az almánál leírtakkal, az egyetlen különbség, hogy a körte sokkal fogékonyabb növény a betegségre. A betegségnek a magas páratartalmú, esős időjárás kedvez a leginkább. A sérült ágrészek, nyílt sebek, illetve a virágok jelentik a legfőbb fertőzési kapukat. Tünetei hajtás, termés vagy virágfertőzés képében mutatkoznak, hasonlóan, mint az almánál. A tűzelhalás betegségével fertőzött körtén a legfeltűnőbb tünet maga a hajtáselhalás. A hajtásvégek pásztorbot szerűen megcsavarodnak, a fertőzés mértékétől függően az ágak megfeketednek. A virágok megbarnulnak és kötődésre képtelenné válnak a fertőzés következtében. Olykor-olykor a terméseken is láthatjuk a baktériumos betegség fő tünetét: baktériumcseppek csorognak le a gyümölcs felszínéről. Védekezés: a rügypattanást megelőző rezes lemosó permetezés létfontosságú beavatkozás a körte gombás és baktériumos betegségeinek megelőzésére. A tűzelhalással megfertőzött feketedő vesszőket el kell távolítani. A metszést nem elég a megfeketedés határáig visszavágni, ugyanis a baktérium előrébb jár a fa szállítószöveteiben, mint ahogyan azt mi kívülről látjuk. A metszések után mindenképpen kezeljük le sebkezelővel a metszési felületet, illetve fertőtlenítsük a vágó eszközt, nehogy átvigyük a baktériumot más növényekre is.

A körte ventúriás varasodása - Venturia pyrina: a körte ventúriás varasodásának tünetei megegyeznek az alma ventúriás varasodásánál leírt tünetekkel. A termésen, illetve a leveleken egységes, barna varas foltok formájában mutatkozik meg a betegség, a virágok barnásan elhalnak a fertőzés következtében. Az egyetlen különbség a Veturia inaequalis-sal szemben, hogy a fertőzési forrás itt nem csak a lehullott levelek és gyümölcsök, hanem a fertőzött hajtásrészek is. Védekezés: mivel a kórokozó képes a fertőzött vesszőkön is áttelelni, ezért itt még nagyobb jelentősége van a rügypattanás előtti, rezes lemosó permetezésnek! Ügyeljünk rá, hogy a permetlé kijuttatása során nagyban fedjük le a fás részeket. A kezelések időpontja és a felhasználható szerek megegyeznek az almánál leírtakkal. Természetesen ennél a betegségnél is elengedhetetlen az elsődleges forrást jelentő, lehullott levelek és termések összegyűjtése és megsemmisítése.

Körterozsda - Gymnosporangium sabinae: a körterozsda egy hiányos fejlődésmenetű, gazdacserés rozsdagomba faj. Ez azt jelenti, hogy a betegségnek 2 gazdanövénye van: a köztes gazdája maga a körtefa, a főgazdája pedig különböző boróka –Juniperus - fajok. Akinek a kertjében tehát boróka bokor és körtefa is megtalálható, az sűrűn találkozhat a betegség megjelenésével, mindkét növényen. A boróka ágai a fertőzés hatására egyre vastagabb lesznek, repedezni kezdenek. A vastagodás mentén a gombaképletre jellemző, narancssárga színelváltozás vehető észre. A körte esetében a leveleken mutatkoznak a betegség tünetei. A levelek színén 5–10 mm átmérőjű ovális alakú, kezdetben halványzöld, majd sárga, később pedig narancsvörös foltok figyelhetők meg. A foltok közepe fokozatosan barnul. A levél fonákán 1-2 mm-es, kiemelkedő, világosbarna képletek fejlődnek, amelyek szabad szemmel is jól láthatóak. Védekezés: elsősorban ügyeljünk rá, hogy a fent említett 2 növényfaj ne kerüljön egymás szomszédságába. Ha mégis egymás mellé kerültek a növények, akkor sem kell pánikba esni. A boróka beteg ágrészeit távolítsuk el, a körténél pedig elég, ha bízunk a ventúriás varasodás ellen kijuttatott készítményekben, ugyanis azok megfelelően gyérítik a rozsdagomba képleteit is.

Körte-levélbolhák: Füstösszárnyú körtelevélbolha, közönséges körtelevélbolha, nagy körtelevélbolha – Psylla pyri, Psylla pyricola, Psylla pyrisuga: A körte legfontosabb kártevői részben levéltetűre, részben kabócára hasonlító, apró termetű rovarok. Kártételük a rügyfakadástól indul egészen a hajtásnövekedési időszak (nyár) végéig. Kártételük a levéltetvekéhez hasonló: tömeges szívogatásuk és mézharmat (és a rajta megtelepedő korompenész) ürítésük révén csökkentik a növény asszimilációs felületét, a körtefa kondíciói fokozatosan romlanak. Védekezés: A levélbolhák legtöbbször a növényvédő szerekkel túlkezelt és tápanyagokkal túlságosan ellátott ültetvényeken okoznak kárt. Ne adjunk növényeinknek feleslegesen – főként nitrogén túlsúlyos – műtrágyát, lombtrágyát. A rendszeres fenntartó metszésekkel nem csak egy szép körtefát alakítunk ki, de elérjük vele, hogy minél kevesebb kártevő (köztük a levélbolhák) szaporodjon el rajta. A nyugalmi időszakban, a gombás és baktériumos betegségek elleni lemosó permetezés mellett a levélbolhák áttelelő alakjai ellen is védekezhetünk.

Körte csipkéspoloska - Stephanitis pyri: Ez a különleges, lapított alakú, átlátszó szárnyfedővel rendelkező rovar a kerti és szórványgyümölcsösök gyakori kártevője. A rovar a fonákon szívogat, melynek nyomai a színi oldalon is jól láthatók. A levél háti oldalán emellett a levedlett lárvabőrök és fekete ürülékszemek jelzik az állat jelenlétét. Védekezés: a többi rovarkárosító ellen alkalmazott tél végi lemosó permetezés a körte csipkéspoloska ellen is eredményesen használható. Ügyeljünk rá, hogy a fa törzsén belül a kéregrepedésekbe is jusson a szerből, ugyanis itt telel át a legtöbb kártevő.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.