A múlt év őszén indult és az idén májusig áthúzódó madárinfluenza-járvány alaposan megtépázta a hazai baromfiállományt, áruhiánytól azonban ebben az évben sem kell lemondaniuk a magyar fogyasztóknak. A NAK és a BTT közös körképe szerint az elmúlt évtizedek leghosszabb járványának eredményeként a hízott libaállományban 20%-os kiesést voltak kénytelenek elkönyvelni az ágazat szereplői, a húshasznosítású liba esetében azonban csupán 4%-os volt a csökkenés ebben az időszakban. Mindez jórészt annak köszönhető, hogy a pecsenyeliba „szezonja” a járvány lecsengését követően indult el, így a termelést sem érintette túlzott mértékben a betegség.

A hazánkban megtermelt libahús és hízott libamáj elsősorban a külpiacokra kerül, a hazai fogyasztás elenyésző mennyiségű, hozzávetőlegesen fejenként évi egy kilogramm libahúst fogyasztanak a magyarok.

Ebben a mennyiségben egyébként az elmúlt években sem volt változás. A liba ünnepi ételként van számontartva a magyar gasztronómiában, ráadásul a baromfik közül a libahúst a legnehezebb jól elkészíteni. Ráadásul a fiatal generáció egyre inkább a könnyen és gyorsan elkészíthető ételek irányába nyitott.

A legtöbb pecsenyelibát hagyományosan a német nyelvterületre szállítják a hazai feldolgozók. Az utóbbi években különösen nagy nyomást helyez a piacainkra a lengyel liba térnyerése, amely egyre nagyobb teret hódít magának Európában. A libamáj exportnak nagy lendületet adott, hogy Izraelben betiltották a tömést, így a magyar kóser libamáj iránt is megnőtt a kereslet. Jelenleg hazánk látja el a világ zsidó közösségeit hízott libamájjal.

Az ágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú lenne a hazai nemesítés erősítése és az együttműködések javítása. Csak így veheti fel a versenyt a lengyel áruval a magyar liba és őrizheti meg pozícióját az export piacokon

- olvasható a NAK és a BTT közleményében.