2024 lesz a feketeleves, mindenkinek kitartást kíván a cégvezető

2024 lesz a feketeleves, mindenkinek kitartást kíván a cégvezető

Egymást váltó krízisek után ért a jelenlegi, fogyasztáscsökkenéssel jellemezhető időszakba a víziszárnyas ágazat, amelynek hátránya, hogy termékei nem alapélelmiszernek, hanem az ilyenkor nagyobb eséllyel elhagyott prémium terméknek számítanak – véli Szabó Ákos. A Tranzit Csoport vezérigazgatója az Agrárszektornak elmondta azt is, miért tartja elhamarkodottnak a franciák madárinfluenza elleni vakcinázását és a piaci helyzet dacára miért gondolkodnak mégis évről évre beruházásokban a vállalatnál.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Kifejezetten nehéz éveken van túl a víziszárnyas-ágazat, amely, ha lehet még többet szenvedett az elmúlt időszakban, mint más termékpályák. Hogyan alakult az elmúlt egy-két év és látható-e az, hogy ma milyen helyzetben van a szektor?

A tavalyi év a cost-crisis, azaz a költségkrízis éve volt, amely az energia- és a takarmányárrobbanásról, termelői és beszállítói oldalon egyaránt a drasztikus áremelkedésről szólt. Ez – tekintve az inflációs jelentéseket - mind Magyarországon, mind Európában, illetve globálisan érvényes volt, a témát, azt hiszem jól sikerült megtárgyalni a tavalyi Agrárszektor konferencián is. Ennek több oka is volt, a háború, az energiakrízis és a Covid utóhatása. A járvány ugyanis megzavarta az ellátási láncokat, a logisztikai útvonalakat, termékhiány alakult ki több területen is. Erre jött számos országban, így Magyarországon is a helikopter-pénz jelensége, amelynek során a lakosság ilyen vagy olyan formában, de pénzhez jutott, mert a kormányok élénkíteni akarták a fogyasztást, hogy helyreálljon a növekedés.

A közgazdászok ezt előre jelezték is, ám mindenki egy kezelhető inflációra számított. Menet közben viszont az oroszok megtámadták az ukránokat, a szankciók és a pánik együttesen viszont ennél sokkal nagyobb mértékű árnövekedést eredményeztek. Ez a pánik egyébként kifejezetten erős tényező volt tavaly.

135 ezer forint felett volt a kukorica tonnája, ráadásul nem elég, hogy kevés volt, az is drágán, de még rossz minőségű is. Ez tovább rontotta az állattenyésztés hatékonyságát. Ha gyenge minőségű kukoricát etetünk meg a jószággal, akkor nagyobb elhullással, rosszabb takarmánykonverziós mutatókkal, összességében hatékonytalanabb termeléssel számolhatunk.

Ez eredményezett egy drasztikus költségemelkedést, amelyre érkezett a madárinfluenza is, amely 2021-22-ben csúcsosodott ki, de tulajdonképpen kisebb-nagyobb szünetekkel folyamatosan jelen van fenyegetésként minden nagy baromfitermelő országban. Ez kínálati hiányt eredményezett, ahol megint nem az ár volt az elsődleges tényező, hanem a félelem, hogy egyáltalán lesz-e mit a polcokra felrakni. Ebből szintén áremelkedés következett.

Magyarországon 2022-ben adóvisszatérítés és más juttatások formájában érkezett a helikopter-pénz, akkor a fogyasztást tekintve nem is éreztünk problémát, megvették a drágább terméket is. Mára ez a pénz elfogyott, mostanra kialakult egy fogyasztási válság, amelyet a lakosság egyéb költségeinek, így a rezsikiadások emelkedése is növelt.

A költségkrízist tehát egy fogyasztási krízis követte, amely jelenleg is tart.

Jelenleg a fogyasztók inkább óvatosak, nagyon megnézik, mire adnak ki pénzt. Azt gondolom, hogy az idei Agrárszektor konferencián ez lesz az egyik kiemelt, aktuális téma, amely minden bizonnyal több termékpálya esetében is szóba kerül majd.

A liba ráadásul a legextenzívebb, leghatékonytalanabb baromfifajta, a tartástechnológiája, genetikája nem teszi lehetővé, hogy hatékonyan, tömegesen termeljük. Ez a takarmányozásában is tetten érhető. Míg a csirkének nagyjából 1,55, egy kacsának 2,05 a takarmánykonverziós rátája, a libának 4,1, vagyis a takarmány drágulása is ezt a fajt érintette legjobban.

Ráadásul a liba lassú forgású, szezonális termék, a Márton-naphoz és a karácsonyi időszakhoz kötődik. Most érzékeljük azt a vásárlók által tavaly meghozott döntést, hogy jelenleg nincs kereslet a libára.

A kacsa technológiatűrése jobb, ezért hatékonyabban nevelhető
A kacsa technológiatűrése jobb, ezért hatékonyabban nevelhető

Időközben a legnagyobb költségtényező, a takarmány összetevői, vagyis a mezőgazdasági termények nagy árzuhanást éltek meg. Ez érezhető a termelésben?

A takarmányalapanyagok árai nagymértékben csökkentek, gyakorlatilag lefeleződtek, ez azonban nem jelentkezik azonnal a víziszárnyas-termékpályán. A termény betakarítása után a logisztikai rendszerbe, onnan a takarmánykeverőbe, majd a takarmányba kerül. Ezután jöhet a nevelési időszak, amelynek a végén az élőállat feldolgozásra, majd az üzletek polcaira kerül. Egy hosszabb periódus tehát, mire az árcsökkenés megjelenik a víziszárnyas ágazat termékeiben.

Vagyis akkor a takarmányárak csökkenése még tartalékot jelent a rendszerben, amely az előttünk álló időszakban hozhat könnyebbséget a víziszárnyas-ágazatnak is?

Várható, hogy jövő januárig, február elejéig folyamatos csökkenés lesz tapasztalható az önköltséget illetően. Nem éles zuhanásra kell számítani, hanem fokozatos csökkenésre.

A tárolókapacitásokat tekintve egyik cég sem csinálja azt, hogy hétről hétre megveszi a takarmányalapanyagot a keveréshez, hanem mindenkinek van legalább két-három hónapra megfelelő készlete. Utána, ahogy az új takarmány elkezdi csökkenteni az árat, az fokozatosan megjelenik az önköltségben. Így jutunk el például az 510 forintos élőcsirke költségtől a 390-400 forintos szintekig januárra. Ez hasonlóan lesz a kacsánál is. A liba más eset, mert már levágtuk az állatokat, az már ott várja a hűtőben, hogy elvigyék a németek. Ott a könnyebbség majd jövőre jelenik meg.

Az elmúlt években folyamatosan kiemelt téma a madárinfluenza, amely mintha már nem újra és újra megjelenne, hanem kisebb-nagyobb szünetekkel gyakorlatilag tartósan jelen van. A nagy kacsatermelőnek számító Franciaország úgy tűnik, hogy megunta a problémát, mert saját hatáskörben az összes víziszárnyast vakcinázzák. Az Egyesült Államok ugyanakkor erre válaszul exporttilalmat rendelt el az EU egészére, mivel attól tart, hogy ezzel észrevétlenül vihetik be a kórt a területére. Most akkor megoldást jelenthet a vakcinázás, vagy sem?

Attól tartok, hogy a franciák egy kicsit előreszaladtak ebben az ügyben.

Igaz, Franciaországban azért más a piac, a belföldi fogyasztás domináns, ők könnyebben hoznak egy ilyen döntést. Ezzel együtt a vakcinával kapcsolatban vannak fenntartásaink, azt gondolom, hogy nem jelent igazi megoldást a madárinfluenzára. Bizonyos fokig azért, mert úgy működik, mint a Covid-vakcina. Nem attól véd meg, hogy elkapja az állat a betegséget, hanem attól, hogy ne legyenek ennek súlyos következményei. Az immunrendszer jól reagál, nincsenek súlyos szövődmények.

A madárinfluenza ugyanis olyan, hogy ha megfertőződik az állomány, azt nem lehet nem észrevenni: világos tünetei vannak, megnövekszik az elhullás, a helyzetet lehet kezelni. Ezért jól be lehet határolni a vírust, a terjedését, és lehet ellene intézkedni.

Mi inkább a törzsállományok vakcinázását és folyamatos monitorozását támogatnánk, az igazi kár ugyanis akkor keletkezik, ha ezeket kell kiirtani. A törzsállományok pótlása ugyanis akár egy évet is igénybe vehet. Egy hizlalótelep fertőződése persze rossz, de gyorsabban megoldható helyzet. Egy törzsállomány esetében ilyenkor egy év komplett termelése tűnik el.

Azt gondolom, hogy tesztelni kell a vakcinát, és ha működőképes, akkor a törzsállományt kell oltani vele. Egyébként ez a német álláspont is.

A jelenlegi, összetett helyzetben a magyar szereplők milyen esélyekkel indulnak az európai piacokon? Gyakran elhangzik, hogy a nagy pályához még a legnagyobb magyar cégek is kicsik. A cégméret növelése megoldást jelenthet ezen a téren?

Rendkívül sokat számít az előrelépésben a méretgazdaságosság, sokan azonban azt hiszik, hogy ez egyenlő a nagy cégek létrehozásával. Bőven látunk ugyanakkor példákat a nagy és rosszul működő cégekre. Ráadásul, ha egy rosszul működő nagy cég elkezdi felvásárolni a kisebbeket, az még nem jelenti azt, hogy az hatékony lesz. Az egy jóval nagyobb, de továbbra is rosszul működő cég lesz.

Úgy kell tehát a hazai szereplőknek növekedniük, hogy közben a hatékonyságuk is javul. Nem elég tehát, hogy nagy cégeket hozunk létre. Hatékonyan, versenyképesen működő nagy cégekre van szükség.

A Tranzit Csoport milyen lépésekkel igyekszik előrehaladni ezen az úton? Mi kell ahhoz, hogy a növekedés és a hatékonyság javulása egyszerre teljesüljön?

A cégcsoportunk elsődlegesen az organikus növekedésben gondolkodik, tehát mi folyamatosan a teljes vertikum szintjén beruházunk. Ez érvényes a takarmánykeverés, a keltetés, a törzstelepek, az árunevelő telepek vágói, feldolgozói üzemek szintjén is.

Ezt ráadásul úgy kell megtennünk, hogy egyszerre viszünk előre különféle területeket, hiszen ez nagyon fontos minden olyan cégnél, amelyek egy vertikumot ölelnek fel. Nincs értelme építeni egy nagy üzemet, amihez nincsen megfelelő mennyiségű állattartó telep. Hiába növelem az állattartó telepek számát, ha takarmánykeverőt nem fejlesztettem, és így tovább. Itt minden mindennel összefügg. A nemzetközi terjeszkedésben nem titkolt szándékunk regionálisan növekedni, tehát nem csak Magyarországon termelni, nem csak idehaza értékesíteni.

Ezzel kapcsolatban itt a régióban folyamatosan tárgyalásban is vagyunk, keressük azokat a társaságokat, nem csak az Európai Unióban, hanem például Szerbiában is, amelyek felvásárlásával növekedni tudunk.

Tesszük mindezt annak ellenére is, hogy úgy látjuk, az ágazat számára 2024 lesz a feketeleves, amelyhez képest az idei év csak bevezető volt. Mi sok kitartást kívánunk minden piaci szereplőnek ehhez, de azt leszögezhetem, hogy édesapámat idézve, mi „nem nyafogunk”, nem adjuk fel a fejlesztési és növekedési terveinket.

 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?