Kapkodnak külföldön ezért a magyar luxusélelmiszerért: megőrülnek érte

Kapkodnak külföldön ezért a magyar luxusélelmiszerért: megőrülnek érte

agrarszektor.hu
Idén sem hiányozhat a Márton napi asztalról a libapecsenye. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) körképe szerint áruhiánytól ebben az évben sem kell tartani. A Magyarországon előállított baromfifélék, köztük a lúd- és kacsatermékek nemcsak ízletesek és biztonságosak, valamint jó minőségűek, de előállításuk során kiemelt figyelmet fordítanak az állatjólétre is.

Közeleg a Márton nap, a november 11-i ünnep elmaradhatatlan eleme a libapecsenye és az új bor, amelyet ilyenkor szokás először megkóstolni. Bár a Márton nap hagyománya Európa nyugati felében terjedt el leginkább, kevesen tudják, hogy Szent Márton kultusza már a honfoglalás előtt is virágzott hazánk területén. A hagyomány szerint Szent Márton egy álomban sietett Szent István király és az ország védelmére, a király tisztelete jeléül a zászlóira a hadvezér Márton képét festette. Így lett Szent Márton - Szűz Mária után - az ország második patrónusa. Miközben a kacsahús fogyasztása ma már nem tekinthető szezonálisnak, a libatermékek iránti kereslet még mindig elsősorban néhány ünnephez - Márton nap, karácsony, húsvét - köthető.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács közös körképe szerint az idén a hazai víziszárnyastartás és -feldolgozás növekedést mutat, bár az egyes fajokon belül a hasznosítási irányok termelési szintje és annak változása eltérő. A lúd ágazaton belül ebben az évben eddig előállított és vágásra adott egymillió darab hízott liba - az élő tömege alapján - a tavalyi szinthez képest mintegy 8%-os növekedésnek felel meg. A leadott 1,2 millió húshasznosítású liba viszont 18%-kal marad el a múlt évitől. A hízott libamáj előállításában Magyarországnak vezető szerepe van, hazánkban termelődik meg a teljes, kóser elismertségű mennyiség, ez a termékpálya egyelőre tudja tartani a korábbi termelési szintet.

A víziszárnyas termékek elsősorban, mintegy 80%-ban exportra kerülnek, és a hazai fogyasztás nagy része a vendéglátáson keresztül történik. Így a hazai piacon csak akkor keletkezik zavar, ha a madárinfluenza járványhelyzet miatt olyan alacsony szintű a termelés, hogy a preferált időszakban a hazai piacra nem jut elég áru. A libahúsfogyasztás szezonalitása miatt a kereslet sem egyenletes. A korábbi, Franciaországot is erősen sújtó madárinfluenza-járvány miatt jelentősen csökkent az árualap, ami kedvező piaci lehetőségeket nyújtott a magyar víziszárnyas ágazatnak, azonban a termelés szintjének felfutása jelenleg igen gyenge export-árakat eredményez.

S hogy mire érdemes figyelni, ha valaki igazán jó liba-, vagy kacsapecsenyét sütne otthon? A vásárlás során az áru megjelenése (frissesség, feldolgozás igényessége, csomagolás) mellett az áru származását sem árt szem előtt tartani. Hízottmáj vásárlásakor arra is figyelni kell, hogy a beszerzés, illetve felhasználás között várhatóan mennyi idő telik el. Amennyiben az ember közvetlenül a vásárlás után készíti el a májat, akkor vásároljon frissen, viszont, ha fagyasztásra van szükség, úgy vásárláskor érdemes inkább a fagyasztott, vagy feldolgozott (különböző pástétomok, elősütött) termékeket választani. A feldolgozóüzemekben használt berendezések minőségvesztés nélkül tudják elkészíteni a friss alapanyagot, míg a háztartásokban fellelhető eszközök erre kevésbé alkalmasak, roncsolhatják a máj szerkezetét, rontva ezáltal élvezeti értékét.

A hazai liba és kacsa-termékek előnyei közé tartozik, hogy magas a biológiai értékük, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, jelentős mértékben és kedvező arányban tartalmazzák az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavakat, amelyeket a szervezet más úton nem képes előállítani. A kacsa- és libatermékek koleszterintartalma, illetve a belőlük készített ételek zsír- és energiatartalma jóval alacsonyabb, mint sok egyéb állati eredetű terméké, ugyanakkor zsírtartalmuk elegendő ahhoz, hogy más zsírok és olajok hozzáadása nélkül, önmagukban süthetők legyenek.

Rendkívül fontos, hogy az egyes termékpályák, hasznosítási irányok és technológiák termékei, a termelés és termékelőállítás sokszínűségét és hagyományait megőrizve, kontrollált módon, szabályozott formában az állatvédelmi szabályok teljes megvalósulása mellett jelenhessenek meg mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. A Baromfi Termék Tanács által 2010. évben megjelentetett Baromfi Állatjóléti Útmutató, Európában egyedülálló módon minden baromfifaj, valamennyi hasznosítási irányára kiterjedően tartalmazza a hazai és EU jogszabályokat, továbbá a kevésbé szabályozott területeken szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek betartása garantálja, hogy a Magyarországon előállított baromfifélék (köztük a lúd- és kacsatermékek) nemcsak ízletesek és biztonságosak, illetve jó minőségűek legyenek, de előállításuk során kiemelt figyelmet fordítanak az állatjólétre.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 8. 13:34