Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A magyar víziszárnyas-ágazat - különösen a kacsa- és libatenyésztés - az elmúlt években soha nem látott kihívásokkal néz szembe. A legnagyobb problémát a madárinfluenza visszatérő hullámai, valamint a Kínából beáramló, önköltségi ár alatti dömpingáru jelenti. Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója az Agrárszektornak adott interjúban részletesen beszélt az ágazatot fojtogató problémákról és a kilábalás lehetőségeiről.
Romlik a helyzet: egyre több rettegett kór bukkan fel Európában
Az állatbetegségek árnyékában
A madárinfluenza továbbra is az egyik leginkább kiszámíthatatlan tényező a termelők számára. A vírus különösen súlyosan érinti a víziszárnyasokat, mivel ezek az állatok érzékenyebbek a fertőzésekre. Magyarországon, különösen a déli régiókban, rendszeresek a járványkitörések, amelyek gyakran egész telepek leöléséhez és hosszú ideig tartó zárlatokhoz vezetnek - mindezek súlyos gazdasági veszteségeket okoznak a vállalkozásoknak.
A járványveszély ráadásul elbizonytalanítja a hosszú távú piaci tervezést is. Bár az oltás lehetne megoldás - Franciaországban már sikerrel alkalmazzák -, az uniós szintű bevezetés még várat magára. A jelenlegi helyzet elriasztja a beruházásokat is, hiszen sok cég nem meri vállalni a kockázatot, hogy több százmilliós fejlesztést indítson egy kiszámíthatatlan környezetben.
Letarolja a kínai áru a boltokat
A másik súlyos gondot a kínai kacsa beáramlása jelenti, amely Európa-szerte megborította a piaci egyensúlyt. A kínai exportőrök gyakran önköltségi ár alatt értékesítik a termékeiket, ami tisztességtelen versenyhelyzetet teremt. Mivel ezek a dömpingáras termékek nem felelnek meg az uniós állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és nyomon követhetőségi előírásoknak, mind a fogyasztók, mind a hazai termelők veszélyben vannak. Az AVEC, az Európai Baromfi Termék Tanács már elindította a hivatalos dömpingellenes vizsgálatot, de a döntéshozatal lassúsága miatt még legalább egy évre van szükség, mire bármilyen eredmény születhet.
Az olcsó kínai import már most komoly károkat okozott: az elmúlt két évben a kacsaágazat gyakorlatilag folyamatos veszteséggel működött Európa-szerte. Több kisebb szereplő fel is hagyott a tevékenységével, míg a nagyobb cégek is csak túlélési üzemmódban képesek működni. Ha a folyamat nem áll meg, középtávon az európai fogyasztók is rosszul járhatnak, hiszen, ha a kontinens termelői eltűnnek, a kínai fél saját feltételei szerint szabhatja meg az árakat.
Kína nem enyhül: maradnak az EU-ra vonatkozó szigorítások?
A libaágazatot más típusú válság sújtja, mégpedig a fogyasztás visszaesése. Mivel prémium termékről van szó - elsősorban libamájról és húslibáról,- főként a fizetőképes nyugat-európai piacokra épült a kereslet. Németország például a legnagyobb felvevőpiac, de a gazdaság gyengélkedése ott is érezhető: a fogyasztók egyre kevésbé költenek szezonális, drágább húsokra. Ezt a visszaesést a termelők árversennyel próbálják kompenzálni, de ez tovább csökkenti a jövedelmezőséget. Eközben a madárinfluenza miatti tartási korlátozások - különösen a libák extenzív, szabad tartásához képest - további nehézségeket okoznak.
Bár az iparág számára 2024 különösen nehéz év volt, a szereplők remélik, hogy 2025 már némi javulást hozhat. A veszteségek mértéke csökkent, de a profitabilitástól még mindig távol van a szektor. A hazai piacon ugyanakkor látható pozitív trend is: a kacsa egyre népszerűbb lett Magyarországon, ma már heti szinten fogyasztják a háztartások és az éttermek is. A feldolgozatlan, friss kacsahús - az alacsonyabb áfakulcs miatt - versenyképesebb, és ma már szinte minden áruházlánc kínálatában megtalálható. Ez a belföldi kereslet legalább részben ellensúlyozni tudja az exportpiacok ingadozásait.
Kapkodnak külföldön ezért a magyar luxusélelmiszerért: megőrülnek érte
Nehéz időkben sem állhat le a fejlesztés
A nehézségek ellenére nem állt meg a termékfejlesztés a hazai víziszárnyas-ágazatban.
Mi nem gondolkozunk olcsó, tömegtermékekben. Csak jó minőségű feldolgozott termékeket szeretnénk előállítani, legyen az szuvidált, sült vagy marinádozott. Ezeket Nyugat-Európában már keresik, itthon azonban még nem találták meg teljesen a helyüket
- fogalmazott Szabó Ákos.
A hazai grillszezonban azonban biztató jeleket látnak: a marinádozott termékek különösen jól fogytak idén. A madárinfluenza kapcsán az állam is próbálta támogatni a nehéz helyzetbe került termelőket. Egy új támogatási rendszer keretében azok a víziszárnyastartók, akik három évre szüneteltetik a termelést, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a program önkéntes, az ágazat saját javaslatára jött létre, és nem az iparág leépítését szolgálja - szemben azzal, ahogyan azt sokan félreértelmezték.
Itt a rendelet: fizet az állam a gazdáknak, ha befejezik a termelést
A cél a madárinfluenza terjedésének visszaszorítása, különösen a magas állatsűrűségű, kritikus térségekben. A vírus ugyanis aeroszolon keresztül is terjedhet, különösen nedves, szeles időjárási körülmények között.
A járványkezelés egyik leghatékonyabb módszere a telepsűrűség csökkentése. Franciaországban például a termelők vállalták, hogy felére csökkentik a kibocsátást egy évre, ezáltal jelentősen visszaszorult a fertőzés
- mondta a szakember.
Magyarországon is egyre többen gondolkodnak a tevékenység szüneteltetésében, az állami támogatás pedig lehetőséget kínál arra, hogy ezt ne nulláról kelljen megtenniük. A jövőre nézve a Tranzit Csoport kiemelten fontosnak tartja a folyamatos fejlesztést. Az elmúlt időszakban több új kacsatelepet adtak át - például egy 10 ezer négyzetméteres törzstelepet és egy 8 ezer négyzetméteres nevelőtelepet -, és négy további telep fejlesztésére is pályáztak. A következő három évben mintegy 26 milliárd forintos beruházási programot valósítanak meg, melyben szerepel egy új takarmánykeverő üzem, valamint a vágóüzemek teljes modernizációja is.
Gourmet-álom: magyar libamáj termék került a világ élvonalába
Nem könnyű a helyzet, de nem megoldhatatlan
Az ágazat küzd a munkaerőhiánnyal és az energiaárak ingadozásával is, ezért a fejlesztések jelentős automatizálással is járnak. A cél: stabilabb, hatékonyabb működés elérése, amely kevésbé érzékeny a piaci vagy természeti sokkokra.
A kihívások komolyak, de nem megoldhatatlanok. Nem álltunk le a fejlesztéssel. Sőt, talán épp most van a legnagyobb szükség a hosszú távú beruházásokra.
Ami az árakat illeti: 2025-ben az ágazat végre némi stabilitást tapasztal. A 2024-es év súlyos veszteségei után - amelyeket több szereplő csak korábbi évek tartalékaiból tudott átvészelni - az idei év árainak emelése elkerülhetetlen volt. Jelenleg a kacsahús ára alacsonyabb, mint 2023-ban volt, viszont stabilabb, kiszámíthatóbb a piac, és végre nem jelent napi szintű túlélési harcot a termelés.
Van a magyaroknak sütnivalója: a többség grillez nyáron
Ugyanakkor a költségnyomás továbbra is hatalmas. A munkaerő és az energia ára mellett a takarmányárak a legmeghatározóbbak - és ebben a szárazság okozta terméskiesés súlyosan érezteti hatását. Magyarország az elmúlt évtizedekben még takarmány-alapanyag exportőrként volt jelen a piacon, ma már időnként ellátási problémák is felmerülnek. A klímaváltozás okozta aszály, az öntözési infrastruktúra hiánya, valamint a hektikus időjárás mind csökkentik a mezőgazdaság önellátó képességét. A kilátások tehát vegyesek: bár az ágazat számos problémával küzd, a szakma összefogása példátlan.
Soha nem láttam még ilyet: a teljes európai kacsaszektor közösen lépett fel Brüsszelben a kínai dömping ellen. Ez jól mutatja, mekkora a probléma - de azt is, hogy van remény, ha összefogunk
- zárta gondolatait Szabó Ákos.
