Ha az élelmiszer-gazdaságról beszélünk, akkor a teljes értékláncban kell gondolkodni - a termőföldtől az asztalig

- mondta Giczi Gergely.

 A nyári csapadékmentes időszak ugyan visszafogta a várakozásokat, de az utolsó pillanatban érkezett esőzések pozitívan befolyásolták a kilátásokat, különösen a kukorica esetében. A már betakarított kultúráknál - repce, búza, árpa - átlagos vagy kissé jobb hozamok születtek, így a szakember szerint „az ország kenyere biztosított a következő egy évre is”. A napraforgóval kapcsolatban pedig akár kellemes meglepetés is érheti a termelőket.

Az állattenyésztésben kiemelt jelentőségű volt a ragadós száj- és körömfájás sikeres kezelése, de továbbra is folyamatos kihívást jelent a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis vagy legutóbb a lépfene megjelenése a régióban. Az Agrárminisztérium éppen ezért új támogatási programot indított az állattartó telepek járványügyi ellenálló képességének javítására, amelyre június 25-től már be is lehet nyújtani a kérelmeket.

Milliókat kaphatnak most ezek a magyar cégek: ebbe megéri belevágni

Akár 100 ezer eurós uniós támogatásra is pályázhatnak most ezek az agrár-élelmiszeripari vállalkozások.

Fejlesztési dömping a vidéken

A kormányzati döntés értelmében a KAP Stratégiai Terv II. pillérének önereje 80%-ra emelkedett, így összesen közel 2900 milliárd forint juthat vidékfejlesztésre 2027-ig.

Ennek eredményei már most is látszanak, de Giczi Gergely úgy véli, „a java még csak most kezdődik”. Az évtized végére jelentősen modernebb, versenyképesebb mezőgazdaság és élelmiszeripar formálódik, amely képes lesz hatékonyan fellépni a külpiacokon is.

Az élelmiszeripar nemcsak követi, hanem diktálja is az iramot

A 2024-es ÉLIP-pályázatokra több 800 milliárd forintnyi beruházási igény érkezett, miközben a meghirdetett keretösszeg „csak” 200 milliárd forint volt.

Ez jól mutatja, hogy az ágazat tudja: a fejlesztés az egyetlen út a következő évtizedek sikereihez

- fogalmazott a szakember.

Komoly kifizetések voltak itthon, ennek sok termelő örülhet most

A díszkertészeti pályázat első körében csaknem 600 millió forint támogatást ítélt meg az Agrárminisztérium.

A versenyképes üzemméretek kialakulása és a legmodernebb technológiák bevezetése új szintre emeli a szektort. A hazai agrárpolitika egyik régi célkitűzése, hogy alapanyagok helyett egyre nagyobb arányban feldolgozott termékek kerüljenek exportra - ebben is látványos előrelépés történt. Míg egy évtizede az export három egyenlő részre oszlott (alapanyag, elsődleges feldolgozás, magas feldolgozottságú termék), ma már az utóbbi kategória részesedése meghaladja a 40%-ot, és az évtized végére az 50%-os arány is elérhető lehet.

Innováció nélkül nincs verseny

Az AMC ügyvezető-helyettese szerint különösen fontos, hogy a feldolgozott termékeknél megjelenjen a hozzáadott érték és az egyediség:

Minél magasabban feldolgozott egy termék, annál inkább megkülönböztethető és érvényesíthető a kívánt értékesítési ár.

Ezért a folyamatos termékfejlesztés és a fogyasztói igények követése elengedhetetlen - az Agrárminisztérium idén is meghirdette a termékinnovációs versenyét, amelynek díjátadójára az őszi OMÉK-on kerül majd sor.

OMÉK, Hungarian Food Summit, világkiállítások - mozgalmas év az AMC-nél

Az Agrármarketing Centrum 2025-ben is számos belföldi és nemzetközi eseményen van jelen. Dolgos évünk van, ez kétségtelen

- jegyzi meg Giczi Gergely.

Itthon zajlik a korábban lezárult Vidékfejlesztési Program eredmény-kommunikációs kampánya, népszerűsítő akciók futnak sertéshúsra, tejtermékekre, nyári gyümölcsökre (meggy, dinnye, alma). Emellett a szervezet már több mint tíz nemzetközi kiállításon és hat külföldi B2B programon vett részt - de a legnagyobb dobás még hátravan: szeptember 18-21. között rendezik meg a 82. OMÉK-ot a Hungexpón, ahol második alkalommal kap helyet a Hungarian Food Summit is. A rendezvényen közel 80 magyar élelmiszergyártó találkozhat mintegy 200 nemzetközi beszerzővel.

Ez új. Ilyet ebben a nagyságrendben korábban még senki nem csinált.

Váratlan fordulat: ez az ágazat lehet a megoldás az aszály elleni harcban?

A következő időszakban komoly szerep juthat a haltermelési és halászati ágazatnak a vízmegtartásban.

Külföldön is versenyképesek lehetnek a magyar élelmiszerek

A HFBP három pillére - kiállítási jelenlét, B2B események és digitális katalógus - egymást erősítve segíti a magyar élelmiszeripart az exportpiacokon való megjelenésben. Az eddigi három évben 26 külföldi üzletember-találkozón - legalább egy alkalommal - 158 hazai cég vett részt, ez több mint 1300 nemzetközi beszerző jelent meg. A katalógusban közel 300 magyar gyártó több mint 2500 terméke szerepel. Giczi Gergely szerint a hazai élelmiszeripari szereplők számára egyértelmű az irány:

Legyenek nyitottak a nemzetközi trendekre, bátran használják a közösségi agrármarketing eszközeit az exportfejlesztésben, akarják folyamatosan fejleszteni a kompetenciáikat. És ami talán a legfontosabb: találkozzunk minél gyakrabban, a határainkon túl!